Blog

Blog: Sokkoló döntő után Pápai Joci győzedelmeskedett

A böjti időszak első napján talán már túl van mindenki a tegnapi Dal döntő izgalmain. Tegnap ahogy követtem a kommenteket, már olyan izgalmak voltak, hogy az egyik olvasónk egy bébifókával próbálta oldani a feszültséget. Rengeteg rajongó volt előre mozgósítva, így ennek a tömegnek a nagy része nagyon csalódott lett amikor hoppon maradtak, mert nem tudtak szavazni a kedvenceikre.

A döntőben a top 4-et az első évadban a közönség szabta meg

A Dal első évadát kivéve mindig az volt a szabály (legalábbis ebben a formátumban), hogy a döntőbe jutott 8 dalból négyet kiválasztott a zsűri, és ebből választott ki egyet a közönség. A Dal indulásakor, vagyis 2012-ben pedig épp a 2005-ös nemzeti döntő szabályát másolták. Igaz, hogy 2005-ben egy nap alatt választották ki a dalt, az elődöntő és a döntő között egy bő félórás közéleti műsort adtak. Ezalatt szavazott a közönség, majd a döntőben a közönség által kiválasztott 4 dalt újra előadták a versenyzők, és ebből választott a zsűri. Így működött a 2012-es Dal is, Királyék, a Compact Disco, Caramel és Heincz Gábor kapta a négy legtöbb nézői szavazatot, ebből választott a zsűri. A következő évtől ezt a szabályt megfordították, és ByeAlex egyből 9 helyet javított az Eurovízió döntőjében a Compact Disco-hoz képest. Kállay-Saunders András még ezt is túlszárnyalta, ismét jó érzékkel választott a zsűri dalokat a közönségszavazásra. Majd következett 2015, amikor Wolf Kati kiesett a top 4-ből, a következő évben pedig a Parno Graszt, és így a közönség egyfajta kényszerpályára került a zsűri szavazatai miatt. Most, jó pár órával a tegnapi döntő után úgy gondolom, hogy ismét érzékelhető volt a kényszerpálya, de ezúttal a közönség jól választott.

Tegnap négy versenyző nagy rajongótábora kimaradt a játékból. Nagyon felfokozott volt a hangulat, mindenki előre tartogatta a szavazatait a műsor előtt, de végül ez nem következett be. Én sem tértem magamhoz, szavazni sem tudtam, annyira csalódott voltam. De amikor a végén bejelentették a győztest, Pápai Jocit, akkor megnyugodtam. Őt is a jobbak köré soroltam, akivel jó eredményt érhetünk el.

A külföldi blogger rajongók ingerküszöbét nem érte el A Dal 2017

Láttam sok véleményt, vagy véleményvideókat a döntő előtt, ahol a külföldi rajongók közül többen azt mondják, hogy az idei Dal csalódás, mert semmi különleges nem volt benne. Ne mértek velük egyet. Nem tudom, hogy miféle nagy durranásra vágynak a szakértők, amikor már szinte minden volt az Eurovízió színpadán. Megjegyezték több előadónál, hogy ezt már hallották, azt a trükköt innen vagy onnan nyúlták, unalmas az egész. Nem tudom, hogy miféle agonizálás van most az Eurovízió világában, lehet hogy a nemrég megismert kijevi szervezési káosz okozza. 2013-ban ByeAlexre mondták, hogy unalmas dal, nem angolul énekel, be sem jut a döntőbe. Persze nyilván az eddigi minták alapján próbálja meg minden rajongó felmérni az erőviszonyokat. Csak azt nem veszik számításba, hogy minden évben kicserélődnek a dalok, különböző minőségű dalok versenyeznek egymással, és sokszor elképzelhető, hogy egy győztes dal nem nyert volna az előző évben, abban a közegben, azokkal a dalokkal versenyre kelve.

Annyi őrültség volt már az Eurovízión, és volt annyi szép pillanat is, a nézők az ilyen pillanatokra kíváncsiak. Én bízom abban, hogy mindenki megbékél a végeredménnyel, Jocinak sikerül jól vennie az elődöntő akadályát május 11-én csütörtökön. Jocinak olyan a dala, ami mögé büszkén be lehet állni, hiszen kellően magyaros, az etnopopra pedig nagy szüksége van az Eurovíziónak.

A magyar kommentelők angolul oltogatnak a külföldi oldalakon

Sajnos az is őrültség, amikor a rajongói csalódások hőbörgésbe mennek át. Oké, az ország állapotára is lehetne fogni, hogy mindenki frusztrált valami miatt, de nem az Eurovíziótól fog tovább csökkenni a rezsi, vagy az adók, vagy bármi más. Mégis a kommentek minőségének többsége főleg a Facebook-on élet-halál harcnak beillő stílusban fogalmazódnak meg. Külön fájdalmas, hogy annak ellenére, hogy a nemzetközi kommentelők különböző oldalakon nagyrészt dicsérik vagy kiemelik az idei választottunkat azzal a felütéssel, hogy végre megint egy érdekes dallal versenyzünk, angolul tudó magyarjaink viszont nem feledkeznek el arról, hogy ellensúlyozzák ezt a véleményt. Sőt, hirtelen felindulásból különböző online petíciókat is megfogalmaznak azért, hogy bármiben tudják befolyásolni a tegnapi versenyt. Ha valami csoda folytán Kanizsa Ginát jelentették volna be végső győztesnek, akkor ezek mind-mind érvényesek lennének. De olyan előadó nyert, aki szintén a jobbak közé volt sorolva, négy weboldal előszavazásának mindegyikében a top 4-ben volt, és két külföldi weboldal olvasói is második helyre pozicionálták az Origo-t. Oké, lehet hogy valakinek nem tetszik sem a dal, sem az előadó, de az egyáltalán nem elegáns, sőt értelmetlen, hogy valaki a saját véleményét ugyanarról a dalról többször is, akár szóról szóra ismételgesse. Mit kell ezzel kompenzálni?

A Dal döntőjéből kiesett kedvencek

A Dal 2017 sok jó dalt vonultatott fel, ezeket nagyon megszerettem.

AnnaElza feat. Kása Juli produkciója annak ellenére, hogy nagyon viccesre, néhol amatőrre sikerült, nagyon jó refrénje van. Kása Julinak van valami furcsán őrült kisugárzása, ami adott egy kis pikantériát az egész színpadi látványnak.


Benjiről ismét kiderült hogy kiváló énekes, a dalát sajnos a zsűri nyomására rossz irányban gondolták újra. De az eredeti verziót szívesen hallgatom.


A Roma Soul dalának viszont jól jött a ritmusváltás az elődöntőre. Baromi jó volt a színpadra vitel, azok a színes pólók és a hasonló színvilágú ledfal nagyon jó hangulatot adott az egész produkciónak.


Singh Viki is egy kiváló énekesnő, szerintem ő is el tudna énekelni bármit, csak egy jó dalt kellene már végre írni neki. Illetve Vikinek is rá kell erősítenie, egy új albumra nagyon kíváncsi lennék tőle, viszont a Rain című dalt nem szoktam hallgatni.


A Spoon21 volt az év pozitív meglepetése számomra. Teljesen újként hatott, hogy egy ilyen laza, bulizós dalt is tudnak készíteni, ebből a szempontból a 21 kiegészítés a névben jogos. Sajnos a szólistájuk nem tudta jól elénekelni a dalt kétszer sem, de ez már akkor is sláger marad. A produkciójuk elsőre volt a legjobb. Remélem folytatni fogják a munkát, és meg fognak örvendeztetni minket a jövőben sok hasonló látványos produkcióval.


Szabó Ádám dala kifejezetten tetszik, jó a ritmusa, a dallama, a dalszövegben feszegetett problémák pedig nagyon fontosak és aktuálisak. Érdemes elgondolkodni rajta, hogy milyen világ épült körénk kicsiben és nagyban is.


A The Couple pedig egy újabb nagy kedvencem. Egy igazi szerelmes szakítós dal, amiben nincsen semmi nyál vagy becsöpögés. Kocsiban jól szól, és nagyon jól át lehet élni a dal szomorú, de mégis vigasztaló mondanivalóját. Megosztó a dal a szokatlansága, és főleg a dal befejezése miatt, de szerintem az a jó dal, ami hatni tud ránk.

Harmadik nekifutásra mindenki az eddigi legjobb formáját hozta

Lássuk A Dal 2017 döntőseit! Összességében elmondható, hogy egy kivételtől eltekintve mindenki jobb volt ezen az estén, valaki kisebb, valaki nagyobb mértékben hozta ki magából a maximumot.

Tóth Gabi és a többiek… Huhh, Gabi ma este szép volt. A ruha és a fejdísz tökéletesen mutatott. A végén amikor elmenekül mindenki a színről, ez a pillanat végre értelmet nyert: annyi láng volt a színpadon, hogy a félmeztelen táncosoknál nem volt azbesztruha az ilyen esetekre, bár az anyaga miatt egyébként is be van tiltva. Gabi kinyílt, megérkezett, nagyon jó volt! Kíváncsi vagyok a projekt további elemeire. Igaz hogy ez még nagyon új dolog, de ha beérik, akkor le kell radíroznia az Eurovízió színpadát a varjakkal együtt!

A Soulwave egyre jobban olvad, úgy tűnik, hogy a vége felé már tényleg önfeledt produkciót nyújtottak. Bár az énekesen látszik, hogy afféle izgő-mozgó figura lehet. Nagy sláger ez a dal már most is, és most voltak a legjobbak a színpadon. Remélem lesznek olyan tapasztaltak és szerencsések, hogy máskor is jelentkezhetnek ilyen műsorba.

Radics Gigi az, aki már elsőre is hozta a maximumot, a profizmust. Három ruhát is kipróbálhatott, többfajta hajviselettel játszhatott. Giginek rendkívül jó hangja van. Remélem sikerül jó dalokat írnia saját magának a továbbiakban, vagy jó dalszerzők segítségével sikerül majd megalkotni valami kiemelkedőt, amit ősszel szeretnének bemutatni. Szerintem akkor érdemes új dalokkal előrukkolni, mert ha beérik, akkor a következő nyár slágere lehet. A magyar verziója nem tetszik a dalnak, bár szerintem ezt az dönti el, hogy ki melyik verziót hallotta először.

A Kállay Saunders Band nekem most tetszett a legjobban. András korábbi szerelései nem tetszettek, annyira mű dolognak hatott minden. Nagyon tetszettek a nyitóképen a szívalakban a földre helyezett régi képek, amiket elfújt az énekes szélgép segítségével. Szerencsére megtartották a dal elődöntős verzióját, amiben van egy nagyon vagány lüktetés. Nem értem, hogy a szakmai zsűri mit kifogásol ezen. És nagy szerencsére nem jött elő András tavalyi rémálma, amikor nem a megszokott hangnemű dalát kellett előadnia.

A Leander Kills nagy kedvencem lett. A megjelenésük nagyon tetszik, elegáns rockerek, érzelmektől fűtött dallal versenyeztek. Hatalmas rajongótábort sikerült összegyűjteniük, a rocktársadalom szinte egyként izgult értük. Leander érezte is ezt, nagyon szépen kijöttek a magas hangok pont annyira erőteljesen, ami egy ilyen dalhoz illik. Nem tudom, de biztos valamilyen személyes élmény vagy félelem okozza bennem, hogy kicsit bekönnyezek a produkciójukra. Szép volt fiúk!

A Závodi-Berkes duó nagyon jó kis dalt adott elő. Az egyik videóblogger felhozta, hogy az égő zongora ötlete lopás a sógoroktól. Ugyan már, Petra és Måns is elmondta, sőt prezentálta és elénekelte, hogy az égő zongora szükséges egy jó eurovíziós szerepléshez. Még ha önmaguk paródiája is volt a Love Love Peace Peace, nekem egyáltalán nem égette ki a szemem a zongora lángja. Berkes Olivértől egyáltalán nem vártam, hogy a tavalyi produkciója után van-e esélye egyáltalán labdába rúgni, és kiderült, hogy azért van hangja. Tavaly Tóth Andival nagyon versengtek azon, hogy melyikük nyomja el jobban a másikat. Jó volt ez most!

Pápai Joci produkciója végre elnyerte azt a formáját, ahonnan már az elején el kellett volna indulni. Nagyon passzolt most minden, a vörös ledfalon feketében táncoló lányalak nagyon jól nézett ki. A színpadi produkciót nézve ez volt az egyetlen, ahol egy kis színházi előadásba csöppenhetett a néző. Joci ruhájával nincs gondom, egyedi, megjegyezhető. A dal refrénjét bármelyik külföldi el tudja majd énekelni. Végre újra etnopoppal indul Magyarország, ami nagyon nagy öröm számomra. Az európai sokszínűséget felvonultató versenyen egy ilyen dallal lehet csak igazán erősíteni sokszínűséget, ami éppen egybe vág az idei Eurovízió szlogenjével.

Kanizsa Gina ugyanazt hozta, mint a legelején. Nekem egy hosszan nyúló rétestésztára emlékeztet a dallam, ami egyszer csak elszakad. Tudom hogy vannak támogatói neki nemcsak a zsűri részéről. A külföldi videóbloggerek közül néhányan azt emelték ki, hogy hamisan énekel Gina. Hát nem tudom, én nem vettem észre, hogy nem talált volna el hangokat. Mindenesetre a produkció előtti kisfilmben kedves kortesbeszédet tartott. Az esővel áztatott ablak illúziója a ledfalon nagyon tetszik, bár most inkább felhőszakadásra emlékeztetett, a korábbi fordulókban nem esett ennyire.

Jó lesz Joci!

Nagyon bízom benne, hogy sikerül mindenkinek felülemelkednie a csalódottságán, és szívből tud majd drukkolni Pápai Jocinak. Én nagyon-nagyon fogok szorítani neki Kijevben, és remélem, hogy velem együtt mindenki elégedett lesz majd májusban. Fel a fejjel, holnap is fel fog kelni a nap!

Ja és még egy: A műsor legelején valami olyasmit mondott Levi Csillának, hogy ,,De jól nézel ki ma este”. Remélem csak ironizált.

Fotók: (c) MTVA Kaszner Nikolett

Hozzászólások
Ugrás