Lassan kiegészül a lisszaboni ESC Hungary delegáció. Amíg Sanyi készíti az interjúkat, addig én nézem az automatikusan döntős országok első próbáit. Legalábbis egy darabig, utána mennünk kell az Eurovíziós faluba. Ismét 30 percet kap az a 6 ország, akinek a versenyzője még nem mehetett eddig a színpadra.
Cláudia Pascoal az első próbálkozó az automatikus döntős országok közül, a házigazda jogán nem kell elődöntőn részt vennie. Portugália képviselőjéről közeli felvételeket készítenek az elején, nem látható az arca a gyenge világítás miatt, majd később kicsit távolabbról látszik, hogy milyen átéléssel énekli a dalt. Hosszú fehér, lepedőszerű, a megvilágítás miatt áttetsző ruhában van a színpadon. A dal felénél amikor bejönnek a ritmusok, egy tetőtől talpig fekete, Nirvana pólós nő is besegít a vokálba. A produkció eléggé statikus, néhány kézmozdulat és lábrogyasztás látható csak. És van egy kis interakció a produkció két szereplője között a dal közepén. A sötét színpadot a lámpák sárga fényei és Cláudia rózsaszín haja töri meg. A minőségibb dalok közé tartozik, nagyszerű, nyugis hangulata van. Rendben lement a próba.
Portugália. (c) EBU/Andres Putting
Az Egyesült Királyságot SuRie képviseli a Storm című dallal. Vagyis megkezdődik az Eurovíziót és az EBU-t legnagyobb mértékben támogató, ezért automatikusan döntőbe kerülő országok próbáinak sorozata is. Susanna Marie egy one woman show-t mutat be a színpadon. Egy hosszú kifutószerű emelvényen énekel, de nem tud sokat mozogni rajta, mert afféle négyzet alakú neoncsövek sora van a rajta, amivel látványosabb kameraszögeket lehet elérni. A fények színe váltakozik, hullámzó grafikát is tud adni. Talán 10 ilyen élére állított négyzet lehet azon az emelvényen. Egy kamerahiba volt az első nekifutáskor, amikor a dal végén SuRie hátrafordul, az operatőr kicsit lekésett erről a pontról. Második alkalommal az operatőr már a helyén volt, de az énekesnő fordított túl korán hátat. Harmadik nekifutásra már eltűnik a színpad padlójára fújt ködtengerben az emelvény és csak a fénycsövek látszanak, és kimaradtak a fenti forgolódások. És mintha ezúttal időnként megrekedt volna a hangja a verzéknél. Hát… én a döntő második felét mondom neki.
Egyesült Királyság. (c) EBU/Andres Putting
Spanyolországot Amaia és Alfred képviseli a Tu Canción című dallal. A páros végig közel van egymáshoz, a szerelem annyira összeköti őket, hogy egymással szemben énekelve oldalra kell tartani a mikrofont. Szépen énekelnek, a próba rendben lement, bár egyszer valami miatt félbe kellett szakítani. Amaia fejét látni kellett volna: az őszinte csalódás pillanatai. A steady cames embernek sok munkát adnak, főleg ebből a pozícióból veszik a párost. Amaia hosszú, lent középen kivágott fehér ruhában van, Alfred sötét nadrágot és bordó zakót visel, melynek bal vállán arany színű minta látható. A végén nagyon közel kerül a fejük egymáshoz, talán egy csókot tartogatnak a végére. Aranyosak, de nem túl eredeti produkció, valószínűleg ők is a 15. hely környékén vagy hátrébb fognak végezni.
Spanyolország. (c) EBU/Andres Putting
Michael Schulte Németországot képviseli a You Let Me Walk Alone című dallal. Gigantikus félkör alakú ledfalat hoztak magukkal a németek. Michael mintha kicsit ideges lenne, az első nekifutáskor a refrénbe kicsit hamarabb kezdett bele. Az idei év divatszíne a talpig fekete: Fekete csónaknyakú póló, fekete nadrág, fekete cipő, a refrén arany színben van feliratozva és lerajzolva, a végén vörös grafika jelenik meg. Fekete-fehér örvénylő grafika is lesz, ami kicsit szédítő. Németország gyakran küld ilyen típusú fiúkat az Eurovízióra (vagy ha nem, akkor a többi német nyelvterület besegít). Semmi extra, szép volt, de talán lehetett volna kicsit felszabadultabb. A produkció annyiban mindenképpen kitűnik a többitől, hogy nagy ledfal támogatja a produkciót, ezért 15-nél jobb helyezés is összejöhet Michaelnek. Ja és ahogy Jenő mondaná: voltak csúszkák. (Most jön egy kis vacsoraszünet, átadom a stafétát az INFE kollégáknak.)
Németország. (c) EBU/Andres Putting
A következő versenyző az ötösfogat országaiból Olaszország vagyis, Fabrizio Moro és Ermal Meta. A tavalyi olasz versenyzőhöz képest csendben érkeztek Lisszabonba. A Non Mi Avete Fatto Niente vagyis A Semmit sem tettél meg értem című dal tiltakozó üzenettel bír a terror ellen és ahogy ez megváltoztatja a világunkat. A vörös színpadon a két énekes átlagos ruházatban jelenik meg. Ahogy a dalszöveg átmegy többnyelvűbe, dalszövegrészletek jelennek meg a képernyőn, illetve a videóklip töredékei. A dal átkötő részénél szétválik a két énekes és körbemegy a színpadon és a szélein, majd középre érkeznek. Az utolsó dalszövegrész angolul jelenik meg. Hangilag mindketten nagyon jók és összhangban vannak, a dal üzenetét erőteljesen adják át. Eléggé nagy tapsot kapnak a sajtóközpontban.
És most következik a 43. ország, vagyis Franciaország első próbája, ezzel minden ország szerepelt már a próbán legalább egyszer. Az idei év egyik nagy kedvence, a Madame Monsieur a Mercy című dalt adja elő. Hasonlóan a nemzeti döntőhöz, fekete ruhában érkeznek, amelyet most Jean Paul Gaultier tervezett. Mindketten piros cipőt hordanak. Az elején mindketten a színpad közepén állnak. A háttér nagyrészt fekete, kék árnyakkal és szárazjég borítja a színpad felszínét. A kamera először körbepásztázza a párost, akik egymást nézik. A refrén alatt a színpad elejére jönnek, miközben nincs szárazjég már a színpadon. A dal második verzéjére kettéválnak, keresztül mennek a színpadon és a híd két végéhez mennek, ahol elkezdik tapsoltatni a közönséget. A végén nagytotálból közelít a kamera és látjuk ahogy egymás szemébe néznek.
Franciaország. (c) EBU/Andres Putting
És vessünk egy pillantást a fogadóirodák oddszaira!
(infenetwork.net)
About Author
