Hollandia egyike az Eurovíziós Dalfesztivál alapítóinak: 1956 óta négyszer kényszerültek távol maradni az eseménytől. A fesztivál kétszer a második világháború áldozatainak emléknapjára esett, kétszer pedig – a korabeli szabályok alapján – a gyenge szereplés miatt nem indulhattak a következő évben. Ötször nyertek az Eurovízión (legutóbb 2019-ben, ezért ők rendezhetik idén a tavaly elmaradt fesztivált), kétszer pedig nulla ponttal fejezték be a versenyt. Jeangu Macrooy-t belső választással jelölték ki az ország képviseletére a 2020-as Eurovízióra, és ő is megkapta a lehetőséget, hogy 2021-ben egy új dallal tényleg versenybe szállhasson.
Jeangu útja a zene világába akkor kezdődött, amikor 13. születésnapjára gitárral lepték meg a szülei. Ikertestvérével Xillannal duót alapítottak, viszont nem tudtak kiteljesedni szülőföldjükön, Suriname-ben, ezért 20 éves korában Hollandiába költözött. Amszterdamban zenei főiskolába iratkozott, itt kezdett el együtt dolgozni a neves zenei producerrel, Perquisite-tel. Első albumát a Edison Pop Award-ra jelölték.
Jeangu szerint nincs használati utasítás az élethez. El kell fogadni, hogy az életben lehetsz fent és lent, fejlődést kell felmutatnod hogy közelebb legyél ahhoz, aki igazában vagy. „Érzelmek, jók és rosszak, ez egy egyetemes nyelv. Remélem a dalommal kevésbé érzik magányosnak magukat az emberek, mialatt keresik a boldogságot. Szerintem a nyíltság és az őszinteség az őszinte érzelmeinkről végül közel hoz mindenkit egymáshoz. Hiszek a zene erejében, ami össze tudja hozni az embereket. Emiatt csinálom ezt az egészet.”
Dala, a Birth Of A New Age, vagyis egy új korszak születése a rugalmasságról és egy új korszak hajnaláról szól. Dalszövege az angol mellett Suriname úgynevezett közvetítő vagy kereskedelmi nyelvén, Sranan Tongo nyelvű sorokat is tartalmaz. A dalszöveget egy régi suriname-i mondás ihlette: „Mi Na Afu Sensi, No Wan Man E Broko Mi”, vagyis Én már egy fél cent vagyok, nem tudsz eltörni.
A bőre olyan szépséges mint egy csillagfényes éjszaka. A ritmusod egy lázadás. Mély áramlatok futnak a szemed folyóiban. A koronádra köptek és megmérgezték a földed. Karón égették el hőseidet. De a hangodban visszhangzik mindegyikük neve. Ez még nem a vég, ez az új korszak születése. Már nem tudsz eltörni. A lélek orkánként lángol. Szelleme vadul üvölt mint egy megfékezhetetlen láng. Elásták az isteneidet. Börtönbe zárták a gondolataidat. Hitedet megpróbálták lecsapolni. De te az a düh vagy, aki megolvasztja a láncokat. Mi vagyunk ennek gyümölcse, imádjuk az elfeledett forradalmárok örökségét: Rugalmasságban született, büszke, mint egy oroszlán.
Eddig nem is igen figyeltem a dalszövegre, felületességem miatt egy egyszerű spirituáléra gondoltam. Van a dalnak egy kellemes, bizakodó, pozitív húzása, szerettem hallgatni. De most hogy közelebbről meg kellett vizsgálni a mester Perquisite és tanítványa Macrooy művét, ez azért egy óriási csavar. Mindig is szerettem, ha egy dal nem szokványos, ami nem címkézhető fel könnyen. A dalszöveg köszönő viszonyban sincs a dallam hangulatával, mégis az emberben megszületik egy olyan érzés, hogy a borzalmas nehézségek ellenére ez igenis egy pozitív dal tele energiával és reménnyel. Hollandia nálam a 11. helyen van, de lehet hogy felhúzom a 8.-ra, Bias Cantó helyére.
A rendező országokon sokszor érzem, hogy biztonságban érzik magukat (nehogy megint megnyerjük mint anno „százszor egymás után” az írek), ezért bátran bevállalnak nem szokványos eurovíziós dalokat. Persze nem mindenki figyeli vagy érti az angol szöveget, biztos vagyok benne, hogy 23. fellépőként a döntőben jól fognak teljesíteni. Hátborzongató, hogy mennyire aktuális ez a dal. Hajrá!
(eurovision.tv)
About Author
