San Marino a világ egyik legkisebb országa, amelyet Olaszország ölel körül és állítólag a világ legrégebb óta fennmaradt ma is működő köztársasága.
Az ország a 2008-as belgrádi versenyen vett részt először az Eurovízión a helyi és olasz tagokból álló Miodio alt-rock együttes szerplésével. Daluk, a Complice, az utolsó helyen végzett az elődöntőben, mindösszesen két pontot szerezve Andorrától.
Debütálása óta a kis köztársaságnak három alkalommal sikerült a döntőbe jutnia: az országot 2014-ben Valentina Monetta (a Ralph Siegel által írt Maybe c. dallal), 2019-ben Serhat (a Say Na Na Na-val) és 2021-ben az Eurovízión másodszor szereplő Senhit (az Adrenalinával) juttatta döntőbe.
2022-ben az EBU tag San Marino RTV (röviden SMRTV) az „Una Voce Per San Marino” nevet viselő, többfordulós nemzeti döntőn választotta ki versenydalát.
Az „Una Voce Per San Marino” utolsó fordulójában a zsűri hozta meg a végső döntést, amelynek tagjai Mogol (a zsűri elnöke), Dino Stewart (a BMG Italy ügyvezető igazgatója), Susanne Georgi (Andorra 2009-es versenyzője), Simon Lee (karmester, zeneszerző, hangszerelő) és Clarissa Martinelli (a Radio Bruno műsorvezetője) voltak. Achille Lauro egyetlen ponttal nyerte meg a szavazást, így megszerezte a jogot San Marino képviseletére Torinóban.
Az olasz rapper, Achille Lauro (név szerint Lauro De Marinis) művésznevét egy az 1980-as évek végzetes olasz hajórablása ihlette. Achille a san marinói válogatót megelőzően a sanremói színpadon is versenyzett, ahol a „Domenica” című dalt adta elő az amerikai Harlem Gospel Choir kíséretében.
Achille Lauro 2014-ben jelent meg az olasz zenei színtéren, és azóta nyolc albuma jelent meg. A 2019-es sanremói kislemez, a Rolls Royce debütálása óta rapperből műfajhajlító jelenséggé vált. Achille nem egyszerűen énekes, hanem művész és igazi előadó is. Őszintén szólva lehetetlen Achille-t egyetlen zenei műfajba beilleszteni, mivel zenei stílusok széles skálájából merít, beleértve a rapet, a popot, a punk-ot, a rockot, a grunge-t is. Achille-nek számos zenei példaképe van, köztük Elvis, Kurt Cobain, The Beatles, Travis Scott és Young Thug. Változatos zenéjén és saját, teljesen egyedi stílusán keresztül minden érzelmét kifejti a színpadon.
A ‘Stripper’ egy nagy energiájú punk rock szám, amelyet olasz és angol nyelven énekel. A fülbemászó szöveg a férfi és a nő kettősségére épül. Achille saját dalát „feminista himnusznak” nevezi, amely arra ösztönzi a közönséget, hogy lépjen ki komfortzónájából, ne aggódjon mások ítélete miatt, inkább önmagát adja.
Achille vad, tüzes előadást tartott San Marinóban, és minden jel arra utal, hogy a torinói színpadon is hasonlót szeretne alkotni, hogy elkápráztassa a közönséget.
(eurovision.tv és aussievision.net)
About Author
