ESC Hungary

5.: Finnország

Szerző: Kovács Attila
2007.12.12. 20:10

ESC 1963, Laila Halme: Muistojeni laulu, 13. hely, 0 pont

Finnország 1961 óta indul az Eurovíziós Dalversenyen, de nagyon sokszor csak a mezőny második felében végeztek az induló művészek, ráadásul Laila Halme azzal a nem kívánt elsőséggel “dicsekedhet”, hogy ő volt az első finn énekes, akinek nem sikerült pontot szereznie.
Az 1963-as verseny azonban egy furcsa epizód miatt maradt emlékezetes: a szavazás során a zsűritagok a pontokat az országok fellépési sorrendjében és nem emelkedő sorrendben közölték.
A norvég zsüritag elrontotta a fenti szabályt, mire a műsorvezetőnő (Katie Boyle) figyelmeztette őt. A norvég úr időt kért és a szavazás végén újra elmondta pontjait, ám ezúttal teljesen más sorrendet adott meg! Ráadásul a módosításnak köszönhetően nem a svájci, hanem a dán dal lett a nyertes, ami akkoriban nagy felháborodást váltott ki. Külön érdekesség, hogy a kilencvenes évek végén a norvég Eurovíziós klub vezetője megtalálta az eredeti pontozóívet, ami világosan megmutatta, hogy Dánia jogosan nyert; már csak az a kérdés, hogy a norvég zsüritag első alkalommal miért adott meg rossz pontokat?

ESC 1969, Jarkko & Laura: Kuin silloin ennen, 12. hely, 6 pont

Különös módon Jarkko és Laura kettősén kívül nem indult más duó ebben az évben, ennek ellenére ez a választás nem bizonyult túlságosan sikeresnek: egyes kritikusok szerint Jarkko szalmakalapján kívül más említésre méltó momentum nem található a produkcióban. Ez az év abból a szempontból is különösnek tekinthető, hogy egyszerre négy országot (Franciaország, Spanyolország, Hollandia és Nagy-Britannia) hirdettek ki győztesnek, azaz az indulók negyede az élen végzett!

ESC 1975, Pihasoittajat: Old man fiddle, 7. hely, 74 pont

A dal kiválóan mutatja, hogy Finnország rengeteg stílussal próbálkozott az évek során, olyanokkal is, amelyek meglehetősen távol állnak az ország zenei hagyományaitól. A Pihasoittajat – amelynek produkciója leginkább egy észak-amerikai countrydalt juttat eszünkbe – a legsikeresebb finn indulók közé tartozik, úgy látszik, a zsűritagokat nem zavarta meg annyira a “kultúraváltás”. Fontos megemlíteni, hogy ebben az évben vezették be azt a pontozási rendszert, amely a mai napig használatos (1-től 12 pontig lehet értékelni az indulókat), továbbá előírták a műsorvezetőknek, hogy a pontokat angol és francia nyelven is meg kell ismételni.

ESC 1976, Fredi & Friends: Pump-Pump, 11. hely, 44 pont

Ha az ember összehasonlítja ezt a produkciót Finnország egy évvel korábbi versenydalával, egyszerűen nem akar hinni a szemének: vajon ez a két dal tényleg ugyanabból az országból származik? A kontraszt döbbenetes: Fredi – aki már 1967-ben is indult a dalversenyen, akkor a tizenkettedik helyen végzett – a szám során többször “összeütközésbe” kerül a mellette táncoló hölgyekkel, akik minden bizonnyal számtalan kék folttal lettek gazdagabbak a szám végére.

ESC 1977, Monica Aspelund: Lapponia, 10. hely, 50 pont

Ez az év ismét egy újdonságot hozott: ettől kezdve minden indulónak saját anyanyelvén kellett énekelnie. Sajnos azonban ezt a szabályt meglehetősen későn hozták nyilvánosságra, így azok az országok, amelyek korábban angol nyelvű dallal jelentkeztek, megkapták az indulási jogot. Monica Aspelund Lappföldről szóló száma esetében nem volt ilyen gond: a dal finn és angol változatban is elkészült, eredetileg pedig az angol verziót nevezték a dalversenyre. A verseny előtt nem sokkal azonban megváltozott az eredeti koncepció és Monica Aspelund végül a Lapponia finn változatát énekelte el.

ESC 1982, Kojo: Nuku pommiin, 18. hely, 0 pont

1963 után Finnország ismét pont nélkül zárta a dalversenyt: az “áldozat” ezúttal Kojo volt, aki a hidegháború időszakát kihasználva egy atombombáról (!) énekelt, ám amíg Nicole, a német induló hasonló témát felhasználva magabiztosan nyerte a versenyt, addig Kojo az utolsó helyen végzett, rámutatva arra a tényre, hogy az azonos témaválasztás nem feltétlenül jelent garanciát hasonló eredmény elérésére.

ESC 1989, Anneli Saaristo: La dolce vita, 7. hely, 76 pont

Újabb példa a finn produkciók elképesztő sokszínűségére: a dal gyökerei a spanyol flamenco környékén keresendők, az ének címe olasz nyelvű, de a dalszöveg finnül íródott. A bizarrnak tűnő kombináció ellenére a végeredmény egy kellemes hangzású produkció lett, amely megérdemelten végzett a – Finnország esetében előkelőnek mondható – hetedik helyen. Az 1989-es év esetében érdemes kiemelni, hogy a dalversenyen indulók mindegyike újonc volt (egyedül a görög Marianna szerepelt két évvel korábban, de csak háttérénekesként), ami merőben szokatlannak tekinthető.

ESC 1996, Jasmine: Niin kaunis on taivas, 23.hely, 9 pont

Jasmine a megszerzett kilenc pont ellenére az utolsó helyen végzett: rosszmájú megjegyzések alapján úgy nézett ki, mintha éppen krumpliszedésről érkezett volna, ráadásul a dal szövegével is hadilábon állt. A fenti kritika némileg ugyan túlzó, ám tény, hogy a dalversenyt megelőző zártkörű válogatáson Jasmine produkciója az utolsó, még éppen továbbjutó helyen végzett (holtversenyben Magyarországgal, ám a pontozás összetétele nem nekünk kedvezett), így a rossz eredmény végső soron nem tekinthető előzmény nélkülinek.

ESC 2004, Jari Sillanpää: Takes two to tango, 18. hely, 50 pont (kiesett az elődöntőben)

Jari Sillanpää, a hazájában népszerű énekes – ahogyan azt a szám címe is mutatja – a tangót választotta produkciója témájául. Előzetesen sokan esélyesnek tartották a dalt a döntőbe kerülésre (ebben az évben vezették be az elődöntő intézményét), ám valamilyen ok miatt ez mégse sikerült: egyesek szerint a háttérben táncoló pár zavaróan hatott és megosztotta a nézők figyelmét, mások ezzel szemben a rossz hangminőséget hibáztatták, ám tény, hogy Jari az előzetes várakozásoktól messze elmaradva még a döntő közelébe sem került.

ESC 2006, Lordi: Hard Rock Hallelujah (Elődöntő: 1. hely, 292 pont, döntő: 1. hely, 292 pont)

A finn zenei világban nem ismeretlen a hard rock és a heavy metal, ennek ellenére valószínűleg a legelvakultabb finn Eurovízió-rajongók sem számoltak azzal, hogy éppen a Lordi hozza meg számukra az ország első győzelmét. A Lordi produkciója szavakkal leírhatatlan, mindenképpen látni kell, mielőtt véleményt alkotunk róla. Az együttes fő jellegzetessége, hogy a zenészek különböző szörnyjelmezekben jelennek meg, így soraikban többek között múmia és zombi is megtalálható. A Lordi tagjai nem hajlandók a fenti kosztümök nélkül megjelenni vagy interjút adni, így sok néző minden bizonnyal a mai napig találgatja, hogy vajon kik is rejtőzhetnek a szörnymaskarák mögött. Hozzá kell tenni, hogy ha a külsőségektől eltekintünk, akkor az előadott dal önmagában is élvezetes, de valószínűleg erre nem sokan emlékeztek a jelmezek okozta sokk miatt.

ESC Hungary

2005 óta kutatjuk az Eurovízió titkát!
Az Eurovíziós Dalfesztivál hírei és a magyarországi rajongók fóruma. (c) ESC Hungary 2005-2024

Lépj velünk kapcsolatba!

info[kukac]eschungary[pont]hu

A hobbi költségein kezd túlmutatni az ESC Hungary üzemeltetése, ezért kérünk téged, hogy az Eurovíziós szezon alatti zavartalan működés érdekében támogass minket!

Bővebben itt!

2005 óta kutatjuk az Eurovízió titkát! Az Eurovíziós Dalfesztivál hírei és a magyarországi rajongók fóruma. (c) ESC Hungary 2005-2024

To Top