ESC Hungary

Eurovízió 2021

Visszatekintés a 2021-es Eurovízióra: Új korszak van kibontakozóban

A 2021-es Eurovízió végeredményét szemlélve egyetérthetünk abban, hogy ez az év az autenticitás, az anyanyelvi dalok, és a műfaji sokszínűség éve volt. A 2019-es versenyen ennek sok esetben az ellenkezőjét tapasztaltuk – míg a lengyelországi folk csapat – a Tulia, és a portugál Conan Osíris elődöntőben maradtak, addig az észt Victor Crone egy teljesen átlagos popdallal a negyedik helyen jutott tovább a döntőbe.

A cikk megírásához Costa Christou (ESCXTRA.com) gondolataiból merítettem. Mivel a téma érdekes lehet a magyar rajongói közösség számára is, úgy gondoltam egy cikk erejéig mindenképp érdemes vele foglalkozni.

A tel avivi versenyt követő időszak óta megéltünk ezt-azt, és úgy néz ki az európai közönség igényei is változóban vannak. 2021-ben aki mert, az nyert. A két közönségkedvenc – Olaszország és Ukrajna szokványosnak közel sem mondható dalaikkal nyerték el a közönség feltétlen bizalmát! A Måneskin több dala a verseny óta a globális zenei toplisták élmezőnyében van, és a Go_A formációval egyetemben Európa-szerte kapnak meghívást nagyszabású zenei rendezvényekre.

Az utóbbi években a dalszerző csapatok nagy része “globalizálódott”, a dalok sokszor univerzálissá váltak, háttérbe szorult az autenticitás. 2021-ben viszont mintha megfordult volna a mérleg nyelve – győzött a hitelesség és a páratlanság.

Az elmúlt pár év alatt óriási fejlődésen ment keresztül a dalfesztivál. A dalok minősége, a színpadi technikák és a produkciók évről évre fejlődtek – ez Loreen Euphoria-jának 2012-es győzelmétől kezdődően lett érezhető igazán. Már a 2009-es győztes dal – a Fairytale, és a 2010-es első helyezett Satellite is igen szép karriert futottak be, az igazi áttörést azonban az Euphoria hozta, amely akkoriban 17 európai országban is vezette a toplistákat. Ezt egy győztes sem tudta felülmúlni, azóta sem. Loreen azonban mégsem lett a “következő ABBA vagy Céline Dion”.
Aztán jött Duncan Laurence győztes dalával, az Arcade-dal – ami szintén világsláger lett – de előadójának, Duncan-nak a neve mégsem vált igazán ismertté.

….És elérkeztünk az idén győztes Måneskin-hez.
A Måneskin az eurovíziós szereplés előtt már komolyabb hírnévre tett szert Olaszországban, a győzelmükkel viszont elindultak zenei világhódító útjukra. A banda győzelméhez társult egy olyan rajongási hullám a fiatalok körében, amire aligha lehetett számítani. Van 2 daluk, amelyek már most felkapottabbak az ESC-győztes Zitti e Buoni-nál – a ‘Beggin’ és a ‘Wanna be your slave’. Előbbi a Four Seasons zenekar dalának újrafeldolgozása, utóbbi az eurovíziós győzelmüket követően jelent meg.  De honnan is jött ez a nagy löket? Elsődlegesen az Eurovíziónak köszönhetik, de a közösségi felületek, mint például az Instagram vagy a TikTok is hozzájárultak ahhoz, hogy ilyen felkapottak lettek. Emellett van egy sajátos zenei stílusuk, ami sokak érdeklődését felkeltette, és az sem utolsó szempont, hogy mind a 4-en, ‘enyhén szólva’ feltűnő egyéniségek. A Måneskin tehát újat hozott ezzel a hatalmas hájpjával, erre korábban aligha volt példa az Eurovízión.

Elemezzük egy kicsit az idén látottakat…

A 2021-es Eurovízió Top 10 dalára mindenképp érdemes egy pillantást vetni:
 – Az első öt helyezett közül csupán egyetlen dal hangzott el angol nyelven. Ha megnézzük 2019-ben, 2018-ban és 2017-ben a top 5-ben végzett dalokat, azok közül minden évben 4 angol volt. Ez jelentős változásra utal.
 – Műfajok tekintetében is igen sokrétű lett az élmezőny – klasszikus sanzontól kezdve, techno-folkon keresztül, nu metal pop-ig szinte minden fellelhető. Műfajilag ilyen sokszínű élmezőnyt rég nem láthattunk már a verseny történetében.
– A 10-ből 8 dal előadója társszerző is egyben, ez még hitelesebbé tette a produkciókat.
Ezekből is látható, hogy valamiféle változás vette kezdetét, de nem tudni ez mennyire lesz tartós.

Nemzetközi dalverseny lévén kiemelten fontos, hogy minél több dal szólaljon meg az országok legkülönbözőbb nyelvein, hisz ettől a “nemzeti fűszerezéstől” lesz unikális csak igazán az Eurovízió. E tekintetben jelesre vizsgázott az ukrán Go_A formáció, SHUM című dalukkal. Az elektro-folkot játszó együttes lett az év másik nagy meglepetése – második helyezést értek el a közönségszavazáson, az összesített ponttáblán pedig az 5. helyen végeztek. A SHUM lett az első ukrán nyelvű dal, szerzői pedig az első ukrán előadók, akik felkerütek a globális toplisták élbolyába. Ukrajna az egyetlen ország, amely eddig mindig továbbjutott az elődöntőkből, és eddigi részvételeik során összesen tízszer végeztek a legjobb tíz között, így  az utóbbi évek egyik legsikeresebb országa.

E tekintetben említésre méltó még az orosz Manizha produkciója. A Russian Woman című dallal Oroszország egy kevésbé ismert arcát vitte a színpadra, ami végül – az előzetes várakozásokat felülmúlva – a kiváló színpadi produkciónak köszönhetően nagy sikert aratott a közönség körében.
Nagy meglepetést okozott a portugál The Black Mamba zenekar is, akik ‘Love is on my side’ című dalukkal az előkelő 12. helyen végeztek. Egy igazán igényes dallal és minőségi színpadi produkcióval, ők lettek 2021 ‘fekete lovai’.

A 2021-es mezőny sikertörténetei után lapozzunk a ponttábla jobb oldalára, térjünk át azokra a dalokra, melyek a vártnál rosszabbul teljesítettek. A legtöbb esetben ezekből a dalokból hiányzott valami. Több klasszikusan eurovíziósnak mondható dal is leszerepelt. A várakozásokat jócskán alulmúlta San Marino Adrenalina-ja és Németország I don’t feel hate c. dala, melyektől sokan magas közönségpontokat vártak. Egy olyan évben, ahol szinte rekordmagas volt az uptempo dalok száma, nem volt elegendő csak simán uptempo-nak lenni. Hiába a kiváló előadás és a színpadi látvány, a sok uptempo dal nem kedvezett a táncolós popdaloknak: ciprusi El Diablo, a szerb Loco Loco, az azeri Mata Hari és az izraeli Set me free sem érték el a várt sikereket. Ezzel szemben, Litvánia és Izland két rádióbarát dal mellett hozott két igazán egyedinek mondható koreográfiát is, mellyel betáncolták magukat az élmezőnybe, teljesen megérdemelten!

Idén valami elindult az Eurovízión. Hogy ez a trend folytatódik-e jövőre is, nem tudni. A Måneskin és a Go_A sikerei megmutatták a zeneiparnak, mi mindent tud adni az Eurovízió az előadók karrierjéhez. Ez inspirálhatja az európai műsorsugárzókat, a rádiókat és az előadókat, hogy ebben az irányban elindulni talán nem is lenne hülyeség. Személy szerint remélem, hogy az idei tapasztalatok arra ösztönzik majd az alkotókat Európa-szerte, hogy olyan dalokat küldjenek a versenyre, melyek az országok sajátos zeneiségét képviselik majd, de közben újak, unikálisak tudnak lenni. Én ebben látom az Eurovízió jövőjét. Nektek mi a véleményetek? Mivel egészítenétek ki a fentebb írottakat? Tényleg új korszak van kibontakozóban vagy 2021 csak egy kivételes év volt? Ki mennyire elégedett az idei eredményekkel, dalokkal? Aki szeretne, csatlakozzon be egy eszmecserébe a kommentszekcióban!

A győztes Zitti e buoni, az olasz Måneskin zenekar jóvoltából:

https://www.youtube.com/watch?v=RVH5dn1cxAQ&ab_channel=EurovisionSongContest

A közönség második helyezettje – a SHUM, az ukrán Go_A-től:  

Visszatekintés a 2021-es Eurovízióra: Új korszak van kibontakozóban
Comments
To Top
%d bloggers like this: