Az Egyesült Királyság az Eurovízió indulása után egy évvel, 1957-ben vágott neki az eurovíziós kalandnak. 67 részvételükből 5 alkalommal sikerült győzniük. 1967-ben Sandie Shaw „Puppet on a String”; 1969-ben Lulu „Boom Bang-a-Bang”; 1976-ban Brotherhood of Man „Save Your Kisses for Me”; 1981-ben Bucks Fizz „Making Your Mind Up” és 1997-ben Katrina and the Waves „Love Shine a Light” került fel a dicsőségtáblára. Egyébként 16 második helyezésük is van, legutóbb 2022-ben értek el ilyen szép eredményt. Azóta inkább a döntős mezőny vége felé szokták befejezni a versenyt, most pedig Look Mum No Computer az „Eins, Zwei, Drei” című dallal fog indulni.
LOOK MUM NO COMPUTER elektronikus zenész, kísérleti énekes-dalszerző és egyedi zenei eszközök feltalálója. Hűséges rajongótábora kíséretében turnézott az Egyesült Királyságban és Európában, ahol a színpadon saját készítésű „Kosmo” nevű szintetizátorán játszott. 2014-ben robbant be a zenei színtérre a ZIBRA indie rock zenekar frontembereként. A zenekar 2015-ben fellépett a Glastonbury Fesztiválon. Azóta szólókarrierbe kezdett, hogy kiélhesse szenvedélyét az elektronikus és szintetizátoros hangok iránt. LOOK MUM NO COMPUTER népszerű YouTuber is – a közösségi médiában összesen 1,4 millió feliratkozója és követője van, zenei videói és hihetetlen találmányai pedig több mint 85 millió megtekintést szereztek. Legszokatlanabb zenei találmányai között szerepel egy Furby játékokból készült orgona, egy Star Wars droid-zenekar és a saját szintetizátoros kerékpárja.
Az „Eins, Zwei, Drei” a mókuskerékből való kitörés ironikus és élettel teli himnusza, amely a monoton irodai munka és a szürke hétköznapok elleni lázadást dolgozza fel. A dalszöveg eleje a modern rabszolgaságot festi le, ahol a beszélő „ketrecbe zárt egérnek” érzi magát a paracetamol és a fülkék világában. A megoldást egy humoros nyelvi és kulturális váltás hozza el: a német nyelvű számolás és az idegen környezet adja vissza a főhős életkedvét. A „sós ízek” és a pepperoni pizza utáni vágy a valódi élmények és az érzéki örömök keresését szimbolizálja a unalmas menzai ételekkel szemben. Az utazás és a valuta váltása (fontról euróra) a teljes környezetváltozás igényét fejezi ki, amely segít maga mögött hagyni a fásultságot. A dal végső üzenete az, hogy néha elég egy apró perspektívaváltás vagy egy spontán utazás ahhoz, hogy az ember újra „okey-dokey”-nak érezze magát és visszanyerje önmagát.
Az Egyesült Királyság manapság keresi a hangját a belső kiválasztással. Eléggé egzotikus, hogy egy angol előadó német címet ad a dalának, plusz van egy kis retro szintipop beütése is. Nem rossz, nem rossz, talán most meglesz talán a középmezőny.
About Author
