Péntek este, május 15-én lezajlott az Eurovíziós Dalfesztivál 2026-os döntőjének zsűri főpróbája a bécsi Wiener Stadthalléban. Ez volt az az este, amikor a 35 részt vevő ország szakmai zsűrije már pontozta a produkciókat, vagyis a szombati végeredmény 50 százaléka ekkor gyakorlatilag eldőlt. A nagydöntőben 25 ország lép színpadra: a két elődöntő húsz továbbjutója, valamint az automatikus döntős országok, köztük a házigazda Ausztria.
A döntő mezőnye a következő sorrendben szerepel: Dánia, Németország, Izrael, Belgium, Albánia, Görögország, Ukrajna, Ausztrália, Szerbia, Málta, Csehország, Bulgária, Horvátország, Egyesült Királyság, Franciaország, Moldova, Finnország, Lengyelország, Litvánia, Svédország, Ciprus, Olaszország, Norvégia, Románia és Ausztria.
A show nyitánya erősen épít a tavalyi győztesre, JJ-re: a műsor egy kisfilmmel indul, amelyben JJ papírhajója Baselből Bécsbe érkezik, majd a Wiener Stadthalléban a Bécsi Rádió Szimfonikus Zenekarával előadja a „Queen of the Night”-ot. Ezután kezdődik a zászlóparádé és a versenyzők bevonulása, amelybe JJ győztes dala, a „Wasted Love” is visszatér.
A műsorvezetők továbbra is Victoria Swarovski és Michael Ostrowski, a Green Roomból pedig Emily Busvine jelentkezik. A műsor teljes ideje alatt külön elemként megjelent egy játékos szöveges kihívás is: a házigazdáknak korábbi Eurovíziós győztes dalcímeket kellett beleszőniük a műsorvezetői szövegbe, amelyekért pontokat gyűjthetnek.
A versenyprodukciók közül az egyik legtöbb figyelmet Ausztrália kapta. Delta Goodremet több forrás is az este egyik legerősebb szereplőjeként emelte ki: több forrás és a mi véleményünk szerint is akár a zsűri szavazását is megnyerheti.
A zsűrik szempontjából több eurovíziós sajtóorgánum is hat országot emelt ki igazán erősnek: Ausztráliát, Finnországot, Dániát, Csehországot, Franciaországot és Ukrajnát. A beszámoló szerint mögöttük következhet egy sűrű „középmezőny” Németországgal, Izraellel, Görögországgal, Máltával, Horvátországgal, Lengyelországgal, Svédországgal, Olaszországgal és Romániával. A mi véleményünk ezektől több ponton ugyan eltér, de kétségtelen, hogy a mezőny idén nagyon kiegyenlítettnek tűnik és ugyan, mint minden évben, megvannak a favoritok, egyelőre még csak az ingyenesen lemondható szállások foglalását ajánljuk!
Finnország továbbra is az egyik legnagyobb favoritnak tűnik. Linda Lampenius és Pete Parkkonen produkciója látványos, és Pete vokálja ezúttal hibátlanul működött. A legtöbb forrás szerint Finnország lehet az egyik legkiegyensúlyozottabb esélyes, amely a zsűriknél és a nézőknél is jól teljesíthet.
Csehország szintén erős zsűripotenciállal érkezik a döntőbe. Daniel Zizka előadását a beszámolók tiszta, művészi és vokálisan nagyon stabil produkcióként írták le; egyes források egyenesen azt írták, hogy a staging és az ének alapján akár a zsűri győzelméért is versenyben lehet.
Franciaország esetében Monroe teljesítménye kapott sok dicséretet: nem spórolt az energiával, és végig hibátlanul énekelt. Ukrajna produkciójánál Leléka tiszta vokálját, hosszú kitartott hangját és a színpadi drapériák hatását emelték ki.
Bulgária a közönségreakciók alapján a döntő egyik nagy nyertese lehet. DARA produkciójánál többen kiemelték az energiát, az erős színpadi jelenlétet és azt, hogy a „Bangaranga” hatalmas reakciót váltott ki az arénában. A döntő zsűri főpróbája után készült közönségszavazáson Ausztrália végzett az első helyen, Bulgária második lett, Finnország pedig harmadik.
Románia is sokkal erősebb reakciókat kapott, mint korábban: Alexandra Căpitănescu a beszámolók szerint minden hangot és mozdulatot eltalált, volt, aki úgy fogalmazott a helyszíni élményei alapján, hogy Románia „megrázta” a Wiener Stadthallét. Lengyelország továbbra is erős vokális produkcióként szerepel a reakciókban. Horvátország esetében a feszes harmóniákat és az egységes csapatmunkát dicsérték, Moldova pedig ismét bombasztikus, közönségmozgató produkcióként működött.
A kevésbé biztos zsűrihelyzetű produkciók közé az Egyesült Királyságot, Ciprust, Moldovát, Ausztriát, Szerbiát és Norvégiát sorolték sokan, részben műfaji okokból, részben vokális vagy előadásbeli kockázatok miatt. Ugyanakkor több ilyen dalnál éppen a nézői szavazás lehet erősebb: Moldova, Norvégia vagy a házigazda Ausztria például kifejezetten arénabarát, közönségmozgató produkció.
A versenydalokon kívüli műsorrészek is erősen a 70 éves Eurovízió ünneplésére épülnek. A fő interval actben korábbi Eurovíziós szereplők térnek vissza: Max Mutzke, Ruslana, Lordi, Alexander Rybak, Verka Serduchka, Kristian Kostov, Erika Vikman és Miriana Conte. A helyszíni beszámolók szerint a blokk végén a közönség a „Nel blu dipinto di blu”-t énekelte, ami erős nosztalgikus pillanatnak ígérkezik.
A műsorban fellép Parov Stelar is, az osztrák electro swing egyik legismertebb alakja, majd egy Billy Joelhez kapcsolódó bécsi részlet következik: a kisfilm után Cesár Sampson, Ausztria 2018-as Eurovíziós képviselője énekli el a „Vienna” című dalt. Emellett a műsorban visszatér a Professor Eurovision-szegmens is, ezúttal az Eurovíziós szavazás történetével.
Ahogy az elődöntőkben, a döntő zsűri főpróbáján is lepróbálták a szavazási részt egy teoretikus, hamis eredménysorral. Ez természetesen nem valódi eredmény, hanem a technikai és dramaturgiai próba része. A főpróbán a hamis zsűri szavazást Szerbia nyerte Olaszország és Bulgária előtt, a teljes hamis végeredményben pedig Olaszország végzett az első helyen, Bulgária lett a második, Románia pedig a harmadik.
Összességében a döntő zsűri főpróbája alapján nagyon nyitott versenyre lehet számítani. Ausztrália és Finnország továbbra is a legerősebb esélyesek közé tartozik, de Csehország, Franciaország, Ukrajna és Bulgária is komoly lendületet kapott a próbák után. A nagy kérdés az lesz, hogy a zsűrik által várhatóan díjazott erős vokális produkciók mellé mely országok tudnak majd elegendő nézői szavazatot gyűjteni a szombat esti élő adásban.
About Author
