A norvég TV2 hozta nyilvánosságra, hogy júniusban az EBU Műsorsugárzók Tanácsának ülésén felvetődött az Eurovízió zsűrijének idei szavazása, ami széleskörű csalódottságot váltott ki a döntőben. Ráadásul a helyszíni közönség körülbelül 3 percre megbénította az élő adást a „Cha Cha Cha” skandálásával a szavazási eredmények ismertetése közben. A kritikus szószólók szerint a zsűrit meg kellene szüntetni, vagy sokkal kisebb szerepet kellene nekik adni.
A zsűri szerepe 1998 és 2009 között csak a B terv volt, ha valamilyen oknál fogva nem lettek volna érvényes eredményei a közönségszavazatoknak. Idén a zsűrinek ismét ilyen szerep jutott az elődöntőkben. Az 50-50% zsűri-közönség szavazásra 2011-ben érkezett először nagyobb panasz, amikor a közönségnél második helyezett, viszont zsűri-kedvenc azeri Ell & Nikki duó győzött az olasz Raphael Gualazzi helyett. Ezzel együtt nem általános, hogy a zsűrinek és a közönségnek is ugyanaz a dal tetszene a legjobban. 2015-ben a zsűri-kedvenc Måns Zelmerlöw győzött, míg a közönségkedvenc Il Volo csak a harmadik lett. Nem beszélve 2016-ról, amikor sem a zsűri-kedvenc ausztrál Dami Im, sem pedig a közönségkedvenc orosz Sergey Lazarev nem tudta hazavinni a trófeát, hanem a mindkét panelen második helyezett ukrán Jamala örülhetett a győzelemnek. 2017-ben egyértelmű győztes lett a portugál Salvador Sobral, viszont például a 2019-ben győztes Duncan Laurence a zsűrinél harmadik (zsűri-kedvenc Tamara Todevska, Észak-Macedónia), a közönségnél második (közönségkedvenc: Keiino, Norvégia) lett. Ráadásul, ha ugyanúgy a közönség hirdette volna ki a győztest mint 2006-ban – amikor a finn Lordi győzött a Hard Rock Halleluja-val – idén ismét finn győzelem született volna, Käärijä hozhatta volna el a trófeát. Ha 2006-ban zsűri is lett volna, lehet hogy a második helyezett orosz Dima Bilan (Believe), vagy a harmadik helyezett boszniai Hari Mata hari (Leyla) vihette volna haza a trófeát.
Az EBU azzal védi a nemzeti zsűriket, hogy ezen zsűrik minden egyes dalt külön megvizsgálnak személyenként, és a legszélesebb kritériumok alapján egy minőségi rangsor jön létre, emellett ez egy tradíció is, mint ahogyan a pontbemondó szóvivők alkalmazása. Ráadásul a zsűri segít enyhíteni a kulturális és diaszpóra szavazatok hatását is.
Van már élő példa a csökkentett erejű zsűri bevetésére: hatalmas különbségek alakultak ki a zsűri és a közönség pontjai között a tavalyi Amerikai Dalfesztiválon. A döntőben a zsűri-kedvenc washingtoni Allen Stone 105 pontot kapott, a közönségkedvenc oklahomai AleXa pedig 654-et. Christer Björkman nem volt elégedett a verseny promótálásával és a bonyolult válogatókkal, ezért még idén februárban bejelentette az új évad helyett, hogy határozatlan időre felfüggesztik a versenyt. Idén Liverpoolban megkérdezték erről Martin Österdahlt is, amire csak annyit válaszolt, hogy „partnereink más megoldásokat keresnek”. Addig is lehet nézni a YouTube-on a verseny dalainak végtelenített élő közvetítését.
Szerintetek kell idegenkedni a zsűritől?
About Author
