Azerbajdzsán 2008-ban debütált az Eurovíziós Dalfesztiválon. Igaz hogy relatíve későn csatlakoztak az Eurovízió családjához, de a debütálásukkor az Elnur és Samir duóval egyből a 8. helyet sikerült megszerezniük. Innen kezdve pedig addig ütötték a vasat, amíg 4. nekifutásra meg is nyerték a fesztivált. Azerbajdzsán 2011-ben nyert Eurovíziót: a Running Scared című dal vitte el a trófeát Ell és Nikki előadásában. Az országot a Tűz vidéke elnevezéssel is szokták illetni; ráadásul itt található a világ első olajkútja, amit az 1800-as évek közepén tártak fel. 2012-ben Bakuban rendezték meg a versenyt, ahol Sabina Babayeva 4. helyezést ért el a When The Music Dies című dallal, ráadásul a sajtó neki ítélte a Marcel Bezençon díjat. Rá egy évre, Farid Mammadov a Hold Me című számmal szintén nyert Marcel Bezençon díjat a művészeti kategóriában. Bővebben a Marcel Bezençon díjról itt:
2020-ban a 28 éves Efendi szeretett volna újabb dicsőséget szerezni hazájának. Efendi ismerős a helyi tévénézők számára, több tehetségkutatóban is szerepelt (Yeni Ulduz, Böyük Səhnə – 3. hely és a The Voice of Azerbaijan – 3. hely). 2017-ben egy újabb harmadik helyet szerzett, a Selyemút Csillaga című nemzetközi fesztiválon, melyet Kazahsztánban rendeztek. Ezen felbuzdulva Azerbajdzsánt képviselte a Voice of Nur-Sultan című szintén kazah rendezésű fesztiválon. Eddig négyszer próbálkozott kijutni az Eurovízióra, és hiába küldték őt végre idén, mégsem lesz megrendezve a fesztivál. Viszont a jelenlegi hírek alapján őt fogják nevezni a 2021-es Eurovízióra is, de a szabályok alapján egy másik dallal kell neveznie.
Kleopátra egy királynő volt, mint én. Mint én, pont mint én. Meleg vagy heteró vagy a kettő között. Igen, a kettő között. Elárulta egy szeretője, nehezen de sikerült felépülnie. Nem látta a fától az erdőt, mint én. Mélyen legbelül senki sem segített rajtam, elvesztem, szétestem. Feszültséggel telítve, őrülten kiáltottam segítségért. De most bosszút állok mert megtaláltam a belső hangom, érthetően beszél a lelkemhez, ami így hangzik: Nam-myoho-renge-kyo.
Végre egy dal aminek van értelme, stílusa, mondanivalója, azonosulhat is vele az ember, a videóklip is tök vagány! A dalszöveg emlékeztet a cenzúrával sújtott 80-as évek Magyarországára, amikor sok előadó, énekes vagy együttes történelmi eseményeket énekelt meg, amivel finom párhuzamban fricskát nyomott az állampárt orrára. A fogadóirodák legutolsó adatai alapján a 9. helyre jósolták Efendit, de biztos vagyok benne, hogy a főpróbák alapján felment volna a top 5-be is. Jövőre remélem hasonlóan jó dallal és stílussal fog jelentkezni!
(eurovision.tv)
Hány pontot adnál Azerbajdzsánnak?
About Author
