Szombaton este elrajtolt A Dal 7. évada. Kicsit hagyománnyá szokott válni, hogy az első adásban felbukkannak technikai hibák, idén a szavazás bonyodalmait leszámítva egészen jól lement az első műsor. Az új műsorvezető páros, Rátonyi Kriszta és Fehérvári Gábor Alfréd a tavalyi nemzetközi verseny kommentátoraként edződött meg igazán, bár Krisztának a tavalyi verseny elődöntőiben kellett túlóráznia. Kriszta rockcsaj szerelése egyáltalán nem tetszett. Persze a stílus rendben volt, de Kriszta sokkal bájosabb szokott lenni, mint amilyen tegnap este volt. Freddie rendben volt. Bár biztosan sokan észre vették, hogy kicsit darabosan beszél, de rábízták az interjúkat a pihenő helyiségben is, valamint nagyon tisztelettudóan beszélt mindenkivel, és nem voltak olyan harsány beszólásai, mint elődjének. Freddie-nek ilyen a stílusa, ezt kicsit szokni kell. Kicsit Csézy-re emlékeztet habitusban.
(c) MTVA Kaszner Nikolett
Az intro-nál álljunk meg egy kicsit. Tavaly azt hittük, hogy a műsor főcímzenéje a hagyományoknak megfelelően az előző évi győztes dalából egy részlet, vagy egy áthangszerelt verzió. De már tavaly is furcsállhattuk sokan, hogy nem hasonlít ez a dal a Pioneer-ra. Idén pont ugyanaz a dal volt hallható mint most, szóval úgy tűnik, állandósulni fog ez a helyzet. Én a 2012-es Wolf Katis intro-t választottam volna.
A műsor kezdetén a versenyzők közös dala, A Dal a miénk című LGT sláger a 2010-es oslói Eurovízió témáját idézi, de ettől függetlenül nagyon betalált nálam. Szépen felvezette a versenyt annak rangja szerint. Hatalmas piros pont a szerkesztőknek, kreatívoknak!
Lássuk a dalokat! Kirakat élet. Nagyon kevés dal fogott meg csak az audió alapján. Pál Benjáminék dalát nagyon megszerettem az adás után. Tetszik a keserédes hangulata. Úgy érzem, hogy a színpadi körítésben nem volt sok ötlet, az énekes sokszor csukott szemmel énekelt (nálam ez azt jelenti, hogy az előadó magát akarja szórakoztatni). A rendezőnek az a mániája, hogy szétdobálja a színpadon szereplőket minél messzebbre egymástól, hogy „belakják azt az óriási színpadot”. Talán egy jó, ha egy izgalmas kameraszög volt a produkcióban, amikor a szólista, a gitáros vokálos és a dobos egyszerre volt a képen. Sokat fogom még hallgatni.
Living Room. (c) MTVA Kaszner Nikolett
Vastag Tamás dala látatlanul a kedvenceim között volt. A színpadra vitel tényleg egy kicsit ötlettelen volt. A dalszöveg kivetítése a falra Pápai Joci előválogatós produkciójában sem volt jó ötlet, de szerintem ByeAlex oslói malmői produkciójából is kimaradhatott volna. Szerintem nem kell a nézők szájába rágni hogy ki miről énekel. A dalnak jobb egy érzést, egy hangulatot közvetítenie a körítéssel. Persze hiába mondom, a nemzetközi versenyen is sokan beleesnek ebbe a hibába. Az egyik legviccesebb példa Eva Rivas (ESC 2010) Barackmag című dala. Volt ott barackfa, gigantikus mutáns barackmag amiből kinőtt egy fa, illetve a produkció elején kellett volna megtalálni a dal témáját. De nem ágyazom ide be, mert akkor totál eltérnénk a témától… Tamásnak egy ilyen bizakodó, „az élet megy tovább” hangulatú dalhoz egy sokkal világosabb színpadot és vidámabb fellépőruhát tudnék elképzelni. Szépen énekel.
Vastag Tamás. (c) MTVA Kaszner Nikolett
A Noémo volt az első produkció, aki vitt valami ötletet a produkcióba. Biztosan sokáig igazgatták a szoknyáját, hogy tökéletes legyen rajta az illúzió. Szerintem ebből a produkcióból kihozták azt, amit ki lehetett, bár elég jó pontokat kapott, épphogy lecsúszott az automatikus tovább jutástól. Vastag Tamás mellett nem lehetett nekik labdába rúgni.
Noémo. (c) MTVA Kaszner Nikolett
A Leander Kills. Az egyik kedvencem volt már látatlanban is, de az élő adásban megláttuk, mi is az a magyar virtus. Hatalmas érzelmi fröccsöt kap a néző még akkor is, ha nem érti a nyelvünket. A hangszerelés nagyon magával ragadó. Belemászik az ember fülébe. Leander sokszor csukot szemmel énekelt sajnos. Tüzes szemet szeretnék látni a következő fordulóban. A zenekar tagjai között megvolt az összekacsintás, ez szerintem fontos, hogy lássuk, hogy „versenyben vagyunk és együtt küzdünk a közös célért”. Drámaibb kameraszögekkel fel lehetne még dobni. Nálam a forduló nyertesei. De mi ez a szoknya?
Leander Kills. (c) MTVA Kaszner Nikolett
Süle Zsolt dalát sok szavazáson tökultósónak tippelték a népek. Most meg holtversenyben megnyerte a fordulót. Kellemes kis keringő ez, van stílusa, hangulata. Nem lett kedvenc, de végig tudom hallgatni. Sokan arra gondolnak, hogy a zsűri végig tolja Zsoltot úgy, mint tavaly Kanizsa Ginát, és csak egy hajszálon múlott, hogy valami oknál fogva nem ő lett kihirdetve győztesként. Azt a dalt nem bírom végig hallgatni. Be is zuhant volna az Eurovízió itthoni nézettsége, ha elküldjük Kijevbe. A produkcióban a táncoslány a fellógatott hullahop karikával egyáltalán nem illet a képbe. Maradhat így minden, a táncost nem kérem, a zenészeket viszont összébb kell terelni. A sajtófotók nem tetszettek, ezért képernyőmentés jön.
Knoll Gabi elvitte a forduló giccskirálynője címet. Diszkógömb egy extra ledfalon, esőkabát és egy szögletes műbika és egy fejtsétek meg kedves olvasók, hogy mi az az ütős hangszer, ami a színpadon volt hangdrum. A dal hangulata nagyon kellemes, nem egy szokványos popdal, ezért nagy meglepetés számomra, hogy automatikusan tovább jutott. Sok ötlet volt a színpadon, de nem volt kidolgozva. Remélem legközelebb totál más koncepciót fog megálmodni Gabi.
A Fourtissimo-nak egész jó ez az elektro-szwing dala. Nagyon pörgős pattogós a dalszövege, az énekesnő nagyon igyekezett, hogy ne maradjon le a szöveggel sebességben. Mintha egy szívatós karaoke-show-t láttam volna, ahol egyre gyorsabban színeződnek el a dalszövegek. Valahogy mégsem akart összeállni a dolog, talán az énekesnőnek lehetett volna erőteljesebb a hangja. De lehet hogy a mikrofonja volt túl halkra állítva. Hát kiestek, nem juthat mindenki tovább.
Fourtissimo. (c) MTVA Kaszner Nikolett
Ceasefire X dala nem rossz, Bence viszont valahogy bizonytalanul, idegesen adta elő. Engem borzasztóan idegesít, amikor beraknak egy vagy két táncművészt a színpadra azért, hogy mégis történjen valami a színpadon, ezzel mintha fel lenne mentve az énekes a koreográfiától. Vastag Tamásnál is ez volt a szitu. Szerintem a produkció csapnivaló volt, a dal maga vitte el az egész hóbelevancot. Valami ötlet kellene a színpadra, mert ez így kicsit laposka.
Ceasefire X. (c) MTVA Kaszner Nikolett
Milyen érdekes, hogy Király Viktor lett volna eredetileg az utolsó fellépő az első válogatóban. A Budapest Girl egy kis laza dal, semmi extra. Viktornak biztos a hangja, az éneklés miatt nála nem kell aggódni. Az a bajom, hogy nem vált ki érzelmeket belőlem a dal. De el kell ismerni, hogy a műfajában egy mestermű. A színpadkép nekem túl komor volt. Ennyi cucc maradt meg éjfélre a lomtalanításkor. Nem szeretem ha ülnek egy produkció alatt. Még szerencse, hogy Rúzsa Magdi annak idején épphogy csak leült a bőröndre 2007-ben.
Király Viktor. (c) MTVA Kaszner Nikolett
A Patikadomb zenekar a nap szívfájdalma. Nem kell hatalmas énekteljesítmény a dalhoz, de kellően extravagánsak, illetve nagyon-nagyon tetszik a Jó szelet! hangszerelése. El lehet veszni a dalban, ahogyan felfedezed a különböző hangokat és hangszereket. Kicsit több összekacsintás kellett volna a zenekar tagjai között, esetleg több őrültség. A dal refrénje utáni instrumentális részben a ritmusváltás is iszonyat jó. Húsz sms ment a 10-esre, mindhiába. Mező Misi megemlítette, hogy „folyamatosan alatta volt”. Pedig én vagyok magam alatt. A Petőfi rádió zenei stílusa azért elég sokat változott az elmúlt hónapokban.
Patikadomb. (c) MTVA Kaszner Nikolett
A zsűri olyan amilyen, Schell Judit szerintem jó választás volt, Both Miklós stílusát már megszoktam, Mező Misi kommentjei.. hát… Frenreisz Károly pedig megismertette a rockzenét nem értő emberekkel, hogy mi is az a riff.
Volt már a dalban sokkal rázósabb indítás is, nekem elsőre tetszett a műsor. Tatár Csillát nem fogom visszasírni, de remélem, hogy Rátonyi Kriszta bájosabb lesz a második fordulóban. Jöhet a folytatás!
A továbbjutók. (c) MTVA Kaszner Nikolett
About Author
