ESC Hungary

Blog

A Nagy Eurovíziós kérdőív eredményeinek elemzése [1. rész]

Mint bizonyára tudjátok, idén ősszel egy Nagy Eurovíziós kKérdőívet indítottunk útjára. Ebben mindenféle téma előkerült, ami az Eurovízióval és a magyar részvétellel kapcsolatos: A Dal minősége, jelenlegi szabályai, a továbbjutók és a győztes kiválasztása. Szóba jöttek még a nézési és a rajongási szokások is, valamint arra is kitértünk, hogy hogyan látjátok az ESC Hungary jelenét, milyen fejlesztéseknek örülnétek leginkább. Az eredményekről egy kétrészes cikksorozat készült.

A Dal adásmenete, a továbbjutók és a győztes meghatározása

Kérdőívünk első része a magyar „nemzeti válogatóval”, azaz A Dallal kapcsolatban tartalmazott kérdéseket. Azért teszem idézőjelbe, mert egyre inkább úgy tűnt az elmúlt néhány évben, mintha szeretnék a műsor szervezői függetleníteni az Eurovíziótól a versenyt és inkább egy könnyűzenei vetélkedővé alakítanák át. Persze a győztes továbbra is a nagy versenyre megy majd ki Magyarországot képviselni, de mintha ez a fókusz manapság már kimondva sem lenne meg.

Kérdés: Milyen lenne szerinted a tökéletes selejtezős rendszer a 2019-es Dalban?

Elsőként szerettük volna megtudni, hogy nektek mennyire tetszik a jelenlegi A Dal szerkezete: 3 válogató, 2 elődöntő és 1 döntő a legvégén. Minden harmadik kitöltő szerint minden maradjon úgy, ahogy jelenleg van, nincs szükség változtatásra – legalábbis ami a struktúrát jelenti. Kicsivel több, mint a válaszadók fele szerint az egyik legnépszerűbb nemzeti válogatót, a svéd Melodifestivalent kellene itthon is alapul van. Szükség lenne elődöntőkre, vigaszágas fordulóra és egy döntőre a végén. Ez a kérdés nem vonatkozott a pontozási rendszer átvételére is, kizárólag az adásfolyamra. Azonban a pontozással kapcsolatos véleményekre, élményekre sem kell már sokat várnotok…

A Dal adásmenete

Kérdés: Milyen módon fejezze ki véleményét a zsűri az előválogatók során?

Ezt követően a pontozással, valamint a továbbjutók, illetve a végső nyertes kiválasztásával kapcsolatos véleményeitekre is nagyon kíváncsiak voltunk, így egy sor ilyen jellegű kérdést is feltettünk.
A tekintetben, hogy a zsűri a jelenlegi módon fejezze ki véleményét, azaz szóban értékeljen és pontozzon is az előadás után, egyetértésre talált a kitöltők körében (közel kétharmad egyetértett a mostani módszerrel). Minden harmadik kitöltő jobban díjazná, ha csak szóban értékelnének a zsűri tagjai, de pontokat nem osztanának és mindössze 12% vélte úgy, hogy csak pontozzon, de nem vagyunk kíváncsiak a szakértői véleményükre.

A Dal zsűrijének ereje

Kérdés: Hogyan dőljön el, hogy kik jutnak tovább a válogatókból és az elődöntőkből?

A válogatokból és az elődöntőkből való továbbjutás rendszerében jelentős átalakítások mennének végbe, ha rátok lenne bízva. 10 emberből 9 úgy vélte, hogy a közönségnek sokkal nagyobb erőt kellene a kezébe adni: közel 60% válaszolta, hogy 50-50%-ban szólhasson bele a közönség és a zsűri. 17% elég markáns módon csak a közönségre bízná a továbbjutók sorsát, míg másik 17% szerint legalább a továbbjutók többségét a közönségre kellene bízni. Mindössze 6% gondolta azt, hogy a jelenlegi rendszer jól működik és a zsűri kezében kell, hogy maradjon a többségi jog.

A továbbjutók sorsa

Kérdés: Hogyan válasszák ki a 2019-es A Dal nyertesét, aki hazánkat képviselné Tel-Avivban?

A végső győztes kiválasztásában már nem volt ennyire nagy az egyetértés: 58% úgy vélte, hogy a közönség és a zsűri is 50-50%-ban hozza ki a végső győztest, minden negyedik kitöltő (közel 25%) szerint ez a jelenlegi rendszer működőképes és ezért megtartaná. 10% csak a közönségre bízná a Magyarországot képviselő produkció kiválasztását. Az azért elmondható, hogy a jelenlegi rendszerrel nem sok értenek egyet, változásra lenne igény.

A Dal erősségei és fejlesztendő területei

A pontokon és az adás szerkezetén kívül a Dal minőségét is szerettük volna megismerni a ti szemszögötökből. Itt több nyitott kérdést is hagytunk, ahova kifejthettétek a véleményeiteket – ezt a kitöltők több, mint fele meg is tette. Nagyon hálásak vagyunk, hogy ilyen sokan leírtátok, amit gondoltok – ezekből szemezgettem néhányat.

A dal pozitívumai, erősségei

  • Ösztönzően hat a magyar könnyűzenei iparra, egyfajta minőséget közvetít.
  • Változatos, új műfajokat lehet megismerni a műsornak köszönhetően.
  • Eddig még nem ismert tehetségek is lehetőséget kapnak a szereplésre.
  • Előnyös a többfordulós rendszer, mert így észrevehető, hogy melyik az a dal, amelyik sokadjára is megállja a helyét, ami még többedjére is érdekes.
  • A szakmai háttér jelentléte emeli a műsor színvonalát.
  • A közönség beleszólási lehetősége a továbbjutók, valamint a nyertes kilétében.
  • A többségében magyar nyelvű (anyanyelvi) dalok jelenléte más országok válogatóihoz képest.
  • Profi a műsorszervezés, nincs amatőr hatása, mint néhány ország esetében.

A dal fejlesztendő területei

  • Változtatni kellene a továbbjutási rendszeren, méghozzá a közönség erejének növelésével.
  • Sokkal szórakoztatóbbá kellene tenni a versenyt (hasonlóvá, mint a Melodifestivalen esetén).
  • Nagyobb rendezvénnyé lenne érdemes átalakítani a Dal-t, a döntőt akár egy arénában is meg lehetne tartani. Jobb lenne, ha több sztárvendég lenne jelen a versenyen, illetve nagyobb hangsúlyt fektetnének a látványvilágra. (ezt nagyon sokan emelték ki – a szerk.)
  • A döntőben a zsűrinek már csak véleményezési joga legyen, de a döntés teljes mértékben a közönség kezében legyen.
  • A zsűri tagjait le kellene cserélni és inkább a fiatalabb korosztályból kellene a tagjait kiválasztani, akiknek az ízlése közelebb áll a versenyzők dalaihoz. (szintén sokan említették – a szerk.)
  • Nem eléggé az Eurovízióra koncentrál a verseny. Többször kellene hangsúlyozni (és nem csak a döntőben), hogy a végső cél az adott évi Eurovíziós Dalfesztiválra való kijutás.
  • Érdemes lenne a kiválasztott 30 dalon kívüli pályázók dalait is megismerni, esetleg a közönséget is bevonni az előválogatás folyamatába.

A Dal, mint magyar nemzeti válogató helye az Eurovíziós válogatók világában

Kérdés: Más országok nemzeti válogatóihoz képest milyen a minősége a Dalnak? Mennyire érthető és igazságos a Dal 2019 szabályzata?

Összességében elmondható, hogy a kitöltők javarésze szerint A Dal nem rosszabb más válogatoktól. 53%-ban úgy láttátok, hogy más országok nemzeti válogatóihoz képest A Dal hasonló minőségű. 22% úgy vélte, hogy vagy jobb a magyar vagy az a legjobb. Voltak persze, akik kevésbé álltak ilyen pozitívan a versenyhez: minden 6. válaszoló szerint a válogatónk gyengébb más országokétól.

Ha már válogatók: a 2019-es A Dal szabályzata a többség szerint (közel 90%) könnyen értelmezhető – abban már volt ellentétes vélemény, hogy ez mennyire igazságos vagy sem.
Az elmúlt években eléggé átalakult az előadói paletta: egyre több és több ismeretlen vagy legalábbis kevésbé ismert előadót választ be a műsorba a zsűri.

Kérdés: Mit gondolsz a dalban résztvevő előadókról és dalaikról? Mit gondolsz a zsűriről?

Előadók és dalaik: Kíváncsiak voltunk arra is, hogy hogyan látjátok ti a korábbi évek résztvevőit. Ti leginkább átlagosnak tartjátok őket (48%), és ettől kicsit kisebb arányban, 38%-ban azt írtátok, hogy változatosak és dalaik jók.

Zsűri: Ha egyetlen olyan részét kellene a műsornak kiemelni, ami sokunkban nyomott hagyott és az állóvizet is mindig fel tudja kavarni, az nem más, mint a zsűri, A Dal ítészei. Ahogyan ők is adnak hideget-meleget, ők is minden évben megkapják a magukékat (ha nem is annyira szervezett formában, mint az előadók tőlük a dalok végén). 10-ből 9 kitöltő szerint átlagosnak vagy egysikúnak és unalmasnak mondható a magyar dal zsűrije. A 2019-es versenyre két új zsűritagot kaptunk: Zsédát és Frenreisz Károlyt lecserélték Vincze Lillára és Nagy Feróra. Érdekes lesz ezt a kérdést jövőre is feltenni. Talán ez a változtatás pozitív hatással lesz rátok?

Érdekes, hogy akárhogyan is vélekedtetek a zsűriről, a többség szerint szükség van a szóban értékelésre és a pontozásra is. Az arányok persze eltérőek: akik átlagosnak találták, ott háromszor annyian választották ezt az értékelési kombinációt, míg akik szerint egysíkúak és unalmasak, nagyjából hasonló arányban voltak a csak szóbeli értékelésre és a szóbeli+pontozásra voksolók.

Szintén megfigyeltem, hogy akik gyengébb minőségűnek tartják A Dal-t más országok válogatóitól, ott a többség a zsűri szóbeli értékelését preferálta, míg azok akik hasonló minőségűnek vagy jobbnak tituálták kis hazánk műsorát, ők elvárják a szóbeli értékelést és a pontozást is.

A Dal itészei

Hozzászólások
Ugrás