Eurovízió 2019

Duncan Laurence az ötödik holland győztes az Eurovízión

Az Arcade című dal előadója, Duncan Laurence egy nagyon-nagyon izgalmas pontozás után került ki a 2019-es Eurovíziós Dalfesztivál több mint 4 órás döntőjének győzteseként. Összesen 492 pontot gyűjtött össze, ebből 231-et a zsűri, 261-et pedig a közönség adott neki.

“Valóra vált az álmom, igazán valódi lett”

Duncan elmondta, hogy amikor elkezdődött a pontok bejelentése, a szíve elkezdett őrülten kalapálni. “Örülök hogy még mindig itt vagyok”, tette hozzá viccesen. “Nagyon hosszú időt vett igénybe a pontok bejelentése. Jövőre nekünk máshogy kell csinálni, el kell kerülni a szívinfarktus veszélyét.” Elismerte, hogy ezeket a pillanatokat nem lehet szavakba önteni.

A sajtótájékoztató elején Duncant megkérdezték a nemiség őszinteségéről és a nyíltságáról, és arról, hogy milyen tanácsot tud adni az LMBT közösségnek. “Szerintem a legfontosabb dolog természetesen az, hogy ragaszkodj ahhoz aki vagy, és úgy tekints magadra ahogy én magamra: Egy ember aki tehetséges és meg tud különböző dolgokat csinálni. Ragaszkodj ahhoz akit szeretsz még akkor is, ha más a szexualitásod. Szeresd az embereket, szeressétek egymást akként, amilyenek vagytok.

“Mindig álmodj nagy dolgokról”

Megkérdezték a friss győztes jövőbeli terveit is. Elmondta, hogy telefonszámot cseréltek John Lundvikkal az idei svéd versenyzővel azért, hogy később közösen tudjanak zenéket szerezni. Elmondta azt is, hogy egy másik Eurovízió hőssel, Måns Zelmerlöwvel szeretne a leginkább együtt dolgozni. “Tetszik a hangja és a kisugárzása”.

Mit akar meghagyni Duncan az Eurovízió örökéül? Gyorsan rávágta a választ: koncentrálás a zenére. “Ha hiszel a zenében amit készítesz, ha hiszel a művészetedben, tényleg hiszel ebben és keményen dolgozol érte, akkor csak csináld!”

“Te kaptad el legjobban a pillanatot a színpadon”

A tradíciót folytatva, Jon Ola Sand, az Eurovízió főigazgatója az EBU Európai Műsorszolgáltatók Szövetsége nevében átvette a szót és gratulált Duncan győzelméhez. Ezután a holland delegációvezetőhöz, Emilie Sickinghez fordult egy műsorkészítői kezdőcsomaggal, ami ahhoz szükséges, hogy elkezdődjenek a jövő évi hollandiai Eurovízió előkészületei. Megerősítette, hogy az EBU minden tekintetben segíteni fog. Majd odafordult ismét a friss győzteshez: “Te kaptad el a legjobban a pillanatot a színpadon, nagyon megérintette mind a közönséget, mind a zsűri tagjait, akik szavaztak rád.”

“Mikor jött el az a pillanat amikor tényleg azt merted álmodni, hogy megnyered a versenyt?”

Nem lepett meg senkit sem, hogy többször is feltették Duncannek azt a kérdést, hogy hogyan élte át azt, hogy olyan régóta ő volt a top favorit. “Egy évvel ezelőtt egy hétköznapi énekesként és dalszerzőként kezdtem, aki a hálószobában írta a dalokat, és most pedig itt vagyok.” Arra a kérdésre, hogy mikor mert arról álmodni (kapcsolódva az idei Eurovízió jelmondatához), hogy eljön ez a pillanat, azt válaszolta: “Nem mertem arról álmodni hogy elnyerem a trófeát, mert ez az Eurovízió, ahol bármi megtörténhet. Ezért is imádom az Eurovíziót. Viszont minden úgy történt meg, az előrejelzések valóra váltak, de én még most is úgy veszem ezeket, hogy csak előrejelzések. És ennek a kemény csapatmunkának érett meg a gyümölcse.”

“Amikor másodjára énekeltem a győzelem bejelentése után, és amikor a konfetti elkezdett potyogni, arra gondoltam, hogy ahhoz a helyzethez hasonlít a dalom mint amikor “egy kisvárosi gyerek becsöppen a hatalmas oszlopos folyosóba”. Teljesen átéltem ezt a pillanatot.

(eurovision.tv)

Hozzászólások
Ugrás
%d blogger ezt szereti: