ESC Hungary

A Dal 2018

Singh Viki: merjünk önmagunk lenni, merjük vállalni a saját “színeinket”

A mindig mosolygó és gyönyörű Singh Vikit a Rising Starnak köszönhetően ismerhette meg az ország. Idén már harmadik alkalommal szerepel A Dalban. Idei dala a Butterfly House, amelynek szerzői John King és Andy Vitolo. Viki az elfoglaltságai ellenére szakított rám időt és válaszolt néhány kérdésemre az új dalával és a versennyel kapcsolatban.

 

A Rising Starnak köszönhetően országos ismertségre tettél szert. Háttérénekesből hirtelen az ország egyik legelismertebb fiatal énekesnője lettél. Hogyan változott meg az életed a tehetségkutató után?

Azért nem olyan hirtelen, a Rising Star óta lassan három év telt el. Én inkább azt érzem, hogy nagyon is meg kellett dolgoznom a sikerért, és még mindig nem érkeztem meg oda ahová tartok! De törekszem rá.

 

Kik inspirálnak a zenei tevékenységedben? Kik a kedvenc énekeseid?

Természetesen Whitney Houston az első számú kedvencem, aki gyermekkorom óta inspirál. Christina Aguilera, Mariah Carey, és Tina Turner is nagyon nagy hatással voltak rám.

 

Az Eurovíziót mennyire követed? A Rising Starban például két Eurovíziós dalt is előadtál. Van kedvenc előadód, dalod a versenyből?

A győztesekel és a magyar indulókkal általában tisztában vagyok. Igen, az Euphoria és Rise like a Phoenix a két kedvenc Eurovíziós dalom, de nagyon szerettem a 2017-es portugál győztes dalt is!

 

Már veteránnak számítasz A Dal színpadán. Milyen érzés, hogy újra bekerültél az Eurovízió magyar nemzeti válogatójába?

Nagyon megtisztelő, hogy idén harmadik alkalommal állhatok A Dal színpadán. Fantasztikus érzés, hogy idén egy ilyen csodálatos dalt mutathatok be a közönségnek, mint a Butterfly House. Emellett nyilván az is nagyon jó érzés, hogy korábbi dalaimat is be tudtam mutatni ezen a színpadon, és a közönség is szerette őket! Mindhárom Dalos munkámra nagyon büszke vagyok! De remélem, hogy az ideivel még jobb eredményeket érek majd el. Bizakodóbb vagyok, mint valaha.

 

Hogyan találtatok egymásra a dallal?

Idén eredetileg nem akartam indulni A Dalon, viszont egyszer csak befutott egy megkeresés a menedzsmentemhez, és kaptam egy felkérést a TomTom Records részéről. Végül annyira beleszerettem a dalba, hogy onnantól nem is volt kérdés, hogy idén akár Magyarországot is képviselném-e ezzel a dallal.

 

Miről szól a Butterfly House? Mi az üzenete?

A szabadságról és a szerelemről szól, arról hogy merjük vállalni önmagunkat, merjünk kilépni a fényre, hogy igenis használjuk a szárnyainkat, amelyek eddig le voltak kötözve. Nagyon aktuális ez a dal most az életemben, hiszen pontosan egy ilyen periódusban tart most az életem. 2017-ben négy év magány után rám talált a szerelem is. Olyan emberek, akiknek nem volt helye az életemben eltűntek, viszont cserébe kaptam olyan embereket magam mellé, akikkel együtt haladhatunk az úton a közös cél felé, akik hisznek bennem, támogatnak, szeretnek, akik mellett merek önmagam lenni, és kiteljesedhetek, mint énekesnő, mint előadó, mint nő… mint ember! Én is épp most próbálgatom a szárnyaimat, mondhatni, repülni tanulok éppen.

 

Milyen színpadképpel készülsz? Már van elképzelésed? Kik lesznek rajtad kívül a színpadon?

Egyelőre annyit elárulok, hogy nyilván a középpontban a pillangó lesz.

 

Egy, a John King és Andy Vitolo által írt dal tavaly a grúz nemzeti döntőben második helyezést ért el. Te is ekkora sikerre számítasz?

Bízom benne, hogy legalább ekkora lesz a siker.

 

A jövőre nézve milyen terveid vannak?

Először is szeretnék egy gyönyörű klipet forgatni ehhez a dalhoz, mert igazán megérdemli. Valamint szeretnék minél messzebbre eljutni vele, szeretném, ha akár egész Európa megismerné ezt a dalt. Most egyelőre ezek a rövid távú tervek, minden más csak ezután következik majd!

 

Mit üzensz az eschungary.hu olvasóinak?

Azt üzenem nekik, hogy túl rövid az élet ahhoz, hogy folyamatosan más emberek elvárásainak akarjunk megfelelni! Egyszerűen merjünk önmagunk lenni, merjük vállalni a saját “színeinket”! És ha olyan emberek vannak az életünkben, akik miatt ezt nem tehetjük meg, akkor igenis merjünk kilépni, továbbmenni, merjük a hátunk mögött hagyni az ilyen jellegű romboló kapcsolatokat. Egyszerűen túl rövid az élet ahhoz, hogy boldogtalanul éljünk akár öt percet is.

 

Vikinek köszönjük az interjút, a versenyben pedig sok sikert kívánunk!

 

Hozzászólások
Ugrás