Blog

Blog: A zsűrit kordában kell tartani a Dal 2016-ban!

Szerző: Klész Imre

Épp ma is landolt a postaládánkba egy lelkes pályázó együttes dala, hanganyaggal és videoklippel, de sajnos egy udvarias lepasszoló levelet kellett visszaküldenem a saját vélekedéseimmel.

“Kedves X.Y.! Köszönöm az érdeklődő leveled! Sajnos annyi a rossz hírem, hogy az MTVA még nem írta ki a pályázatot a Dal 2016-ra, mi pedig nem döntünk az eurovíziós magyar nemzeti döntő fellépőiről. Én úgy tippelem, hogy novemberben vagy decemberben fog elkezdődni a pályázati időszak. Természetesen most senki nem tud semmit, vagy nem mondhat. Amint értesülünk a pályázat lehetőségről, ezt meg fogjuk osztani mindenki előtt az eschungary.hu-n és a facebook oldalunkon is. A pályázat feltételeiben minden fel lesz sorolva: hogy milyen feltételeknek kell megfelelnie a dalnak, mit kell beküldeni pontosan, és lesz jelentkezési lap is. Annyi biztos, hogy egy ismertető szöveget is szoktak kérni a pályázati anyaghoz az előadókról. Ilyennel esetleg érdemes addig is készülni, de több dalt is be lehet küldeni egyszerre.” Utólag kiegészítettem a levelet azzal, hogy csak 2015. szeptember 1 után nyilvánosságra hozott dallal lehet indulni a jövő évi Eurovízión. Ezt a pár sort küldöm mindenkinek, aki már türelmetlenül várja, hogy bekerüljön a Dal 2016-ba.

Eszembe jutott már régebben, hogy amíg az illetékesek agyalnak a következő Dal lebonyolításán, néhány dolgot megvitathatnánk itt, olyan dolgokat, amikben lehetne fejleszteni a következő nemzeti válogatót. Nem tagadás: a műsor elismertséget szerzett a külföldi rajongók körében is. Igaz hogy kicsi, mert tévéstúdióban rendezik a nyilvános válogatót, de a “kis” országok nemzeti döntői között kiemelkedő a mi versenyünk.

Az jó, ha tud fejlődni egy kicsit a verseny minden évben. Pont nézegetem az eddigi Dal cédék borítóit a szekrényen, és egyből látszik, hogy a 2012-es verseny logójában nem volt benne az évszám, jobban is mutat, mint a többi évszámos logó.

A legutóbbi versenyen elég nagy felháborodást keltett a szavazásra kifejlesztett mobiltelefonos alkalmazás, ami nem volt működőképes. Akiknek működött, azok pedig csalódottan bosszankodtak, mert gyakorlatilag egy SMS szavazást megkönnyítő programot kaptak. Igaz, egy alapdíjas SMS elküldése nem olyan nagy szívfájdalom, de sokan feldühödtek amiatt, hogy utólag szembesültek ennek tényével. Az Eurovízió nemzetközi döntőjében sem szokott ingyenes lenni a szavazás az alkalmazáson keresztül, de legalább emelt díjas. A népszerű hazai tehetségkutatókban pedig ingyenes szokott lenni a szavazás, emiatt nem csoda, ha a néző össze van zavarodva. Ha jövőre is ilyen alkalmazást tervez az MTVA, és az SMS szavazást könnyítő alkalmazást nem tudják pontosan kommunikálni csak azt, hogy “töltsd le az alkalmazást mert mi is haladunk a korral”, akkor legalább építsenek be a programba egy figyelmeztető szöveget a szavazás elküldése előtt.

A másik érdekes pont a dalok zsűrizése volt több szempontból is. Tegye fel a kezét aki tudja, hogy konkrétan mi volt a baja Pierrot-nak a New Level Empire zenekarral. Szerintem ha valakit kemény kritikával illetünk, azt illik megmagyarázni, hogy mindenki értse a helyzetet, és a másik fél tudjon erre reagálni. De ehelyett mindenki lefagyott a stúdióban a provokátort kivéve. Kell egyáltalán szöveges értékelést adni a zsűrinek a dalok után? Ki akarja tenni magát egy ismert énekes vagy együttes az értelmetlen negatív kritika fenyegetésének? Le kellene cserélni a teljes zsűrit? A zsűrit kordában kell tartani, de nem Korda Györgyre gondoltam.. .  .   .

A másik probléma a zsűrivel az egyre növekvő túlhatalom. Nézzük csak a tavalyi évet! Behozták a közönséget ötödik zsűritagnak, a dal alatt lehetett a közönségnek szavazni. Kapott a közönség így 20% befolyást. Az egyes elődöntőkben fellépő 9 dal közül 5 a verseny alatt összegyűjtött pontszámok alapján jutott tovább, egyet pedig megmenthetett a közönség. Így az SMS szavazók kaptak a végén 16% lehetőséget a közvetlen döntésre, bár igaz, hogy a pontok alapján tovább jutókban is benne volt a közönség keze. A zsűri a szöveges értékelésekkel tud nyomást gyakorolni a közönség döntésére, ez szerencsére csak a műsor végén működhetett, így az előszavazásunkon legjobb dalnak kikiáltott Ősz utca Szakács Gergőtől simán elvérzett, a zsűrinek köszönhetően. A verseny többi fordulóiban is kiestek olyan előadók, akikkel a döntőre érdekes mezőnyt lehetett volna összehozni. Jó volt a döntő mezőnye, de a szuper döntőre izgalmasabb lett volna összehozni egy közönségszavazást a Gájer Bálint, Wolf Kati, Passed és Ív négyesére. Az elődöntőkben nem érvényesült az 50-50%-os szavazási befolyás.

Nem volt előre borítékolható a győztes produkció, bár szárnyra kapnak mindig összeesküvés elméletek. A Dal formátum még mindig működik, mert sikerült 2012 óta minden évben döntőznünk. A középdöntős forduló totál kilóg az egész folyamatból, inkább egyetlen vigaszági fordulót kellene csinálni, ahol kapnak a gyengébb produkciók még egy lehetőséget arra, hogy sokkal kreatívabb, stílusosabb színpaddal rukkolhassanak elő. A közönséget pedig győzze meg a második nekifutás. Ne is legyen zsűri, így pörgősebb lehet a műsor.

A végső döntésnél nekem tetszik, hogy a zsűri négyet kiválaszt, ebből a zsűri küldi a végső győztest. Mielőtt bárki azzal vádolna hogy elfeledkezem a vad Oláh Gergő vagy Antal Timi rajongókról, szerintem pont a döntős kiválasztás a titka annak, hogy szerencsésen bejussunk a nemzetközi döntőbe.

Felmerül mindig, hogy jó lenne egy nagyobb helyre, mondjuk egy színházterembe vinni a versenyt, valószínűleg lennének nézők is, de megértem ha hónapokig nem lehetne stoppolni egy színháztermet, vagy nehéz lenne hetente lebontani és felépíteni a díszletet. Vagy másra kell költeni a pénzt az Eurovízióra félre tett költségvetésből. Az MTVA infrastruktúrája az új székházban jól ki van építve, de a nézőtérre jutni nagyon nehéz. Talán most sikerül jobban megszervezni az egészet, és a versenyre Petőfi rádiós játékokban belépőt nyerteken, a fellépők hozzátartozóin, különböző MTVA-s családtagokon és statiszták hadán kívül hús-vér Eurovízió fanokkal is sikerül feltölteni az ülőhelyeket. A helyszínen szavazni szinte képtelenség a térerő miatt, így az ováció az a fegyver, amivel a helyszíni közönség a térerővel rendelkezőket tudja befolyásolni. Nagy hiba évről évre az, hogy a közönség nem hallható a produkciók közben, sterillé teszi az egész műsort. A dalok végén pedig előre felvett ujjongással próbálják felturbózni az egészet. Oké, ez így szokás a nagy szórakoztató showműsoroknál, de a közönség spontán reakcióját a produkció közben ne tiltsák. Az első Dal évadban még megvolt a közönség varázsa. Szórakoztató műsort akarunk, nem pedig arra hivatkozást, hogy a helyszíni közönség nem ad egyenlő esélyt a fellépőknek azzal, hogy az egyiken tapsol a dal közben, a másikon pedig némán ül. Rossz, téves elképzelés ez.

Mit is mondjak még… Nem tudom hogy a magyar nyelv kötelező használatát beépíteni a pályázati feltételekbe jó vagy rossz, ByeAlex megmutatta hogy a magyar nyelvnek jó a dallama. Rá egy évre Kállay-Saunders András pedig megmutatta angol nyelven, hogy lehet csinálni modern produkciót és sok pontot nem százszor elcsépelt klisékkel. Mindenesetre ha Dal-főcímet csinálnának, egy darabig jó ötletnek tűnt aláfestő zenének az előző évi győztes dal dallama. Én visszatérnék Wolf Kati versenydalához, mert jó ritmusos, később is beazonosítható lenne mindenki által, és ez az elmúlt évek legnagyobb eurovíziós magyar slágere. Ja és kérem vissza Gundel mellé Novodomszky Évit műsorvezetőnek, pontbemondó szóvivőnek pedig egy korábbi eurovíziós résztvevőt kérjenek fel!

Hozzászólások
Ugrás