Ukrajna az Eurovízió történetének egyik legsikeresebb országa. 2003-ban debütáltak a versenyen, majd 2004-ben meg is nyerték az isztambuli Eurovíziót Ruslana – Wild Dances című dalával. Második győzelmüket Jamalának köszönhetik, 2017-ben Kijev adhatott otthont a fesztiválnak. Harmadjára tavaly sikerült bezsebelniük a trófeát, a Kalush Orchestra – Stefania című dalával Torinóban. Nyolc top 5 eredménnyel büszkélkedhetnek. Az utóbbi években nagyon kedveltek lettek a közönség körében, mert mernek kockáztatni és egyedi dalokat küldeni a versenyre, minden évben újabbnál újabb oldalát mutatják meg sokszínű zenei palettájuknak. A döntőbe jutás rekordját továbbra is tartják, az öt automatikusan döntős országon kívül egyedül Ukrajnának sikerült eddig minden évben döntőznie.
Idén a TVORCHI nevű ukrán duó kapta meg a jogot az ország képviseletére. 2017-ben alakultak, tagjai: az ukrán származású Andrij Huculjak producer és a nigériai származású énekes, Jeffrey Kenny. Együttműködésük egy spontán találkozással kezdődött. Mindketten a Ternopili Nemzeti Orvostudományi Egyetem Gyógyszerészeti Karának hallgatói voltak. Andrij egyszer leszólította Jeffrey-t az utcán, hogy beszélgessen vele és gyakorolja az angol nyelvtudását. Azóta 4 albumuk jelent meg és több daluk is slágerlisták élére került Ukrajnában, több millió lejátszást tudhatnak magukénak az online felületeken.
2020-ban részt vettek az ukrán Vidbir nemzeti döntőben Bonfire című dalukkal, akkor a 4. helyet sikerült elcsípniük. 2023-ban újra próbálkoztak és az elég rendhagyó módon, egy metróalagútban megrendezett Vidbir szériát nagy meglepetésre meg is nyerték a Heart of Steel című dalukkal.
A dal 2022 tavaszán íródott, és a legutolsó pillanatban nevezték be a 2023-as Vidbirre. Nem is igazán a fesztiválra szánták, egyszerűen csak az aktuális érzelmeiket szerették volna dalba foglalni. Ezekben a hetekben zajlott Mariupol ostroma, sok felvételt láttak az Azovstali Vas és Acélművekben zajló harcokról, ez volt a város utolsó „bástyája”. Az itt harcoló ukrán katonák eltökéltsége – hogy semmi áron nem akarták feladni a területet – inspirálta a duót ennek a dalnak a megírásakor.
Néha el kell engedned,
néha félre kell nézned.
Néha csak tudod,
mikor kell az égbe emelned a középső ujjad.
Nem tudom elmagyarázni,
megmondani hogyan érezz.
Az élet csak egy játék
és én a győzelemre játszom.
Ne félj kimondani azt, amit gondolsz
mert nem számít mennyire rossz, valaki meghallgat.
Nem érdekel mit mondanak,
nem érdekel hogyan érzel.
Tűnj az utamból,
mert a szívem acélból van.
Szereted a bolondot játszani
így próbálsz a fejembe férkőzni.
Amikor felkapcsolom a fényeket
könnyedén átlátok rajtad.
Próbálok reakciót kicsikarni belőled,
aktiváltam magam.
Tudod, sosem veszthetek
te is szereted a figyelmet,
de ez sosem rólad szólt.
Nezvazhayuchy na bilʹ (A fájdalom ellenére)
Ya prodovzhuyu sviy biy (Folytatom a harcot)
Svit palaye, a ty diy (A világ lángol és neked cselekedned kell)
A Heart of Steel-t a Vidbir után átdolgozták, hogy „eurovíziósabb” legyen. Kapott egy ukrán nyelvű dalszövegrészt és egy nagyszerű orgonás zenei aláfestést a dal záró részében.
Az idei év már nem a szomorúságról szól, hanem az erőről. Ukrajna már több, mint egy éve kitartóan harcol az agresszorral szemben saját területeiért. Ez az, amit legfőképp üzennének a világnak ezzel a dallal – hadd jusson el minél több emberhez a világon, hogy az ukránoknak acél szívük van!
A dal üzenete nem csak az ukránokról szól, minden emberre kiterjed:
Soha ne add fel, mindig előre menj, mert ha acél szíved van, minden rendben lesz!
Mindig légy szabad a cselekedeteidben, kifejezéseidben és gondolataidban, nem számít mennyire vagy kimerült és sérült, mindig csináld és csináld tovább!
A TVORCHI küldetése idén nem a győzelem lesz. Ukrajna egy újabb zenei oldalát szeretnék bemutatni, valami olyat, amit még eddig nem láttunk tőlük. A világ már hallott folk zenét az ukránoktól, most az elektronikus zenén a sor. Szeretnék megmutatni, Ukrajna mennyire sokszínű zeneileg, szeretnék a dal üzenetét közvetíteni a világnak, inspirálni az embereket, hogy mindig legyenek erősek.
Liverpoolban, hasonlóan a nemzeti döntős koncepcióhoz, egy 4 kisebb képernyőből álló díszletet láthatunk majd, amik egy keresztet formálnak meg. Azzal, hogy Jeffrey a kereszt előtt áll, magabiztosságot, legyőzhetetlenséget sugall, arra buzdít, hogy légy bátor és még rossz szituációkban is tartsd meg a pozitív hozzáállásod a dolgokhoz.
A duó az első pillanattól kezdve a teljeskörű szimpátiámat élvezi. Amit megtestesítenek, az számomra maga a zene, minden apró részletével együtt. A zene, amit a TVORCHI alkot, nem csupán egy amerikai R&B, benne van a duó sajátos zenei pikantériája, és ez az amiért ennyire kiemelkedőek számomra.
Aki szereti ezt a stílust, annak érdemes szétnézni a YouTube csatornájukon. Szerintem kiválóak a zenei alapok és a dalszövegek is, érezhetően van érzékük a zenéhez. Szinte mindegyik daluk kivált valamilyen életérzést. Repertoárjukban vannak komoly üzenetű, powerful dalok, chillezős blues, de akadnak vidám hangvételű, ritmikus dalok is. Ezt hívom én zenei kreativitásnak!
A Kalush Orchestra tavalyi győzelme ellenére nem Ukrajna rendezi idén a fesztivált a már több mint egy éve zajló háború miatt, de társszervezőként részt vesznek a Liverpooli Eurovízió lebonyolításában és automatikusan a döntő résztvevői lesznek, így a TVORCHI-t a május 13-ai nagy döntőben láthatjuk majd a színpadon. Győzni szerintem nem fognak, de a közönségnek köszönhetően ott lehetnek idén is a top10-ben. Sok sikert nekik!
Nemzeti döntős produkció:
A dalhoz nemrég készült egy nagyon jó remix is, ütős videóklippel:
(eurovisionworld.com, eurovision.tv, wiwibloggs.com)