ESC Hungary

7.: Hollandia

Szerző: Kovács Attila
2008.04.02. 23:50

http://www.youtube.com/watch?v=ObZxsr5MZjE (1957, Corry Brokken: Net als toen, 1. hely, 31 pont)

Hollandia a kezdetektől (1956-tól) fogva részt vesz az Eurovíziós Dalversenyen és eddig négyszer tudott nyerni. Ráadásul Corry Brokken 1957-ben másodszorra képviselte hazája színeit, miután az előző évben már indult “Voor goed voorbij” című dalával. A zsűritagokat még az sem zavarta, hogy Corry majdnem egy fejjel volt magasabb a mellette játszó hegedűsnél, hiszen végeredményben magabiztos győzelmet aratott. A szavazással kapcsolatos érdekesség, hogy minden országban 10 zsűritag volt, akik egy-egy szavazatot adhattak le az általuk legjobbnak ítélt dalra. Mai szemmel nézve mulatságosnak hat az a térkép, amelyen a résztvevő országok közötti nagy földrajzi távolságokat próbálták szemléltetni, illetve az a jelenet, amikor a szavazás előtt két férfi a nézők szeme láttára behozott egy asztalt telefonokkal együtt.

http://www.youtube.com/watch?v=UehOmF_io1o (1959, Teddy Scholten: Een beetje, 1. hely, 21 pont)

Corry Brokken sikere után mindössze két évet kellett várni az újabb holland győzelemre: Teddy Scholten “Een beetje” (“Egy kissé/kicsit”) című – meglehetősen negédes –számában bevallja, hogy rövid ideig nagyon szívesen belenézne kedvese szívébe azért, hogy meggyőzödjön annak hűségéről. Fontos megjegyezni, hogy ebben az évben bevezették azt a szabályt, miszerint országonként nemcsak egy énekes indulhat, hanem duók fellépése is engedélyezett, így például a második helyen végzett Nagy-Britannia is két énekessel képviseltette magát.

http://www.youtube.com/watch?v=dePgJWHzm3U (1966, Milly Scott: Fernando en Philippo, 15. hely, 2 pont)

A dal több szempontból is újdonságot jelentett a dalversenyek történetében: egyrészt először indult színes bőrű énekesnő a versenyen (Milly Scott dala egyébként egy mexikói testvérpárról, Fernando-ról és Philippo-ról szól), másrészt a vele együtt zenélő, jellegzetes mexikói ruhákba beöltözött embereknek az volt a szerepük, hogy “optikailag” is alátámasszák a dal mondanivalóját. Korábban a színpadon csak az énekesek jelentek meg, úgyhogy ez az első alkalom, amikor rajtuk kívül mások is felléptek, ennek ellenére a dal helyezése nem igazolta vissza a merész újításokat.

http://www.youtube.com/watch?v=RuUd0RAkVzA (1974, Mouth & McNeal: I see a star, 3. hely, 15 pont)

A dalt a verseny előtt sokan esélyesnek tartották a végső győzelemre, de Mouth és McNeal pechjére ugyanebben az évben indult egy bizonyos Abba nevű együttes is “Waterloo” című számával, ennek tükrében a harmadik hely nagyszerű eredménynek számít. A duó korábban “How do you do?” és “Hello-A” című dalaival Európa-szerte nagy sikert aratott, így nem számítottak ismeretlennek a nézők és a zsűritagok körében, de az Abba sikerével ők sem tudták felvenni a versenyt.

http://www.youtube.com/watch?v=jF7f38-5pp8 (1975, Teach-In: Ding-A-Dong, 1. hely, 152 pont)

Hollandia negyedik győzelmét aratta 1975-ben: a Teach-In az első startpozícióból indulva nyerte meg a versenyt, ami korábban még soha nem fordult elő. Maga a dalszöveg mellesleg arról szól, hogy mindig énekeljük azt, hogy “Ding-A-Dong”; akkor is, amikor virágot szedünk, de akkor is, amikor éppen elhagyott minket a kedvesünk. Az együttessel kapcsolatban kiemelendő, hogy az énekesnő neve Getty Kaspers és osztrák származású, így ez a győzelem részben Ausztria sikerének is tekinthető.

http://www.youtube.com/watch?v=HmgXSnfeudM (1980, Maggie McNeal: Amsterdam, 5. hely, 93 pont)

Habár az előző évben Izrael nyerte meg a dalversenyt, anyagi okokból nemcsak a rendezésről, hanem a részvételről (!) is lemondott, így Hollandia, pontosabban Hága “ugrott be” a vendéglátó szerepébe. Ennek következtében Maggie McNeal (a hat évvel korábban indult Mouth/McNeal duó hölgytagja) hazai közönség előtt énekelhette el Amszterdamról szóló dalát. Maggie McNeal a pontozás elején még vezetett, de végül meg kellett elégednie az ötödik hellyel. Az 1980-as év különlegessége, hogy először (és eddig utoljára) vett részt afrikai ország a versenyen, de Samira Bensaid Marokkó képviseletében mindössze az utolsóelőtti helyet szerezte meg.

http://www.youtube.com/watch?v=Qw2EN31jzd4 (1988, Gerard Joling: Shangri-La, 9. hely, 70 pont)

Gerard Joling 1988-as indulásakor még viszonylag ismeretlen énekesnek számított (akárcsak a későbbi győztes, a kanadai származású, de svájci színekben induló Céline Dion), de már így is hallani lehetett, hogy nagyszerű hanggal rendelkezik, sajnos azonban a “Shangri-la” nem volt elég fülbemászó ahhoz, hogy előkelőbb helyen végezzen. Ezzel együtt a dalverseny meghozta Joling számára az áttörést és egy évvel később “No more Boleros” című számával az európai slágerlisták élére került.

http://www.youtube.com/watch?v=4eHgDFC9Fqs&feature=related (1993, Ruth Jacott: Vrede, 6. hely, 92 pont)

Az 1974-es Mouth/McNeal pároshoz hasonlóan Ruth Jacott győzelmére is sokan fogadtak a verseny előtt, ám valamiért nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, pedig a dal előadásmódja és koreográfiája nem hagyott maga után sok kívánnivalót. A viszonylagos sikertelenség okait keresve arra gondolhatunk, hogy a dal túl modern volt vagy talán a háttérénekesek nem passzoltak Jacott-hoz, ám elfogadható magyarázatot azóta sem találtak a szakemberek. Ehhez az évhez kapcsolódik, hogy Jugoszláviát véglegesen kizárták a dalversenyből, helyette az indulni kívánó országoknak regionális előselejtezőt rendeztek Ljubljanában, amelyen Magyarországot Szulák Andrea képviselte, de sajnos nem jutott ki az írországi döntőre.

http://www.youtube.com/watch?v=82XjbkfV_wc (1998, Edsilia: Hemel en aarde, 4. hely, 150 pont)

Hollandia utolsó igazán előkelő helyezése kapcsolódik a fiatal énekesnőhöz, akinek pörgős és ritmikus dala azóta is nagy kedvencnek számít a dalverseny rajongói körében. Ebben az évben a résztvevők nagy része már telefonos szavazással döntötte el a pontok sorsát, ám az egyes országokban található szakmai zsűrik továbbra is működtek azért, hogy szükség esetén “közbeléphessenek”. (Érdekességként megemlítendő, hogy kizárólag a szakmai zsűrik pontjait figyelembe véve Edsilia a brit Imaani mögött a második helyen végzett volna.) Edsilia tavaly újra próbálkozott a dalversenyen való indulással, ám “On top of the world” című dalával a csalódást keltő 21. helyen végzett a helsinki elődöntőben, így még a döntőbe sem jutott be.

http://www.youtube.com/watch?v=l3z3guvmTXQ (2004, Re-Union: Without you, elődöntő: 6. hely, 146 pont; döntő: 20. hely, 11 pont)

Amióta négy éve bevezették az elődöntő intézményét az Eurovíziós Dalversenyen, Hollandia csak egyszer, pont ebben az évben jutott be a döntőbe. A Re-Union száma külső jegyeit tekintve leginkább a 2000-ben győztes dán Olsen-testvérekéhez hasonlítható, hiszen mindkét esetben két férfi gitározik és háttértáncosok sem vonják el a néző figyelmét. Ami viszont a Re-Union esetében megmagyarázhatatlan, az az elődöntőben és a döntőben elért helyezések, illetve pontszámok közti óriási különbség. Sokan ezt azzal magyarázzák, hogy a hollandok az elődöntőben utolsóként léptek fel, így a szavazók nagy része emlékezett rájuk, míg a döntőben viszonylag korán énekeltek (hetedikként), így a produkciójuk “elveszett” a többi induló között. Ez az indoklás hihetőnek tűnik ugyan, ám akkor sem ad választ olyan kérdésekre, hogy Írország miért nem adott pontot Hollandiának a döntőben, miközben néhány nappal korábban az elődöntőben 12 pontot szavaztak meg nekik?

ESC Hungary

2005 óta kutatjuk az Eurovízió titkát!
Az Eurovíziós Dalfesztivál hírei és a magyarországi rajongók fóruma. (c) ESC Hungary 2005-2024

Lépj velünk kapcsolatba!

info[kukac]eschungary[pont]hu

A hobbi költségein kezd túlmutatni az ESC Hungary üzemeltetése, ezért kérünk téged, hogy az Eurovíziós szezon alatti zavartalan működés érdekében támogass minket!

Bővebben itt!

2005 óta kutatjuk az Eurovízió titkát! Az Eurovíziós Dalfesztivál hírei és a magyarországi rajongók fóruma. (c) ESC Hungary 2005-2024

To Top