Legutóbb három évvel ezelőtt adtunk hírt arról, hogy hamarosan elindul az Eurovízió Ázsiai kiadása. Igazából már ekkor is egy újrapróbálkozás tanúi lehettünk: 2008-ban már voltak kész tervek, 2009-ben már nagyon akarták, de a verseny hivatalos honlapján még mindig a 3 évvel ezelőtti promóciók szerepelnek, a cikkek készítését két hónap után feladták. Van még az ABU TV Dalfesztivál ami egy verseny nélküli seregszemle, ás itt az Ázsiavízió mint egy hírcserékben közreműködő szervezetként jelenik meg. 2012 októbere óta még 6 alkalommal rendezték meg a fesztivált, 11-18 dallal. Itt nemcsak az ázsiai régióból érkeztek dalok: Afrika három alkalommal küldött versenyzőt. Egyszer az Eurovíziót is megjárt Tunézia indított dalt, egyszer Zambia, egyszer pedig Benin. Idén megtanulhattuk, hogy verseny nélkül elmúlik a műsor izgalma, úgyhogy kellő óvatossággal követjük figyelemmel, hogy mi fog kisülni az Amerikai Dalfesztiválból. Annyi biztos, hogy Will Ferrell eurovíziós Fire Saga filmje kedvet csinálhat a nézőknek egy éles verseny követésére a tévében. Ezúttal sokkal hihetőbb, hogy lesz ebből valami igazán izgalmas dolog.
A terv szerint a tagállamok képviselői körülbelül 5-10 televíziós válogató műsorban vennének részt. Innen a versenyzők az elődöntőbe kerülnének, végül lenne egy főműsoridős nagy döntő. Az Eurovízió amerikai exportján dolgozik a hivatalos közlemény szerint Anders Lenhoff, Európa egyik top producere, Peter Settman neves televíziós szakember és producer, Ola Melzig ismert televíziós és mega-rendezvény producer, és miért ne hiányozna Christer Björkman, aki az 1992-es Eurovízió utolsó előtti helye után jobbnak látta, ha inkább a színfalak mögött élvezi a fesztivál csodálatos világát. Ezzel ő az egyik legrégebbi producer az Eurovízió világában, és tényleg ért hozzá. A svéd oldal után lássuk az amerikai menedzsert: Ben Silverman televíziós producer, az ő nevéhez köthető a The Office sorozat terjesztése szerte a világon, a n Betty, a csúnya lány című sorozat amerikai verziója, és ő hozta Amerikába a Legyen Ön is Milliomos! című játékot.
Anders Lenhoff szerint az Eurovíziós Dalfesztivál olyan mint az Olimpiai játékok. „Képzeljük el, hogy a zene egy olimpiai sportág, és a világ minden részéről érkeznek művészek, hogy az aranyéremért versenyezzenek. Az amerikai verzió olyan lesz, amilyent az amerikai nézők még sosem láttak előtte: összeházasítjuk a March Madness egyetemi kosárlabdacsapatok egyenes kieséses rendszerű mérkőzéseinek izgalmát és a hasonló rendszerű NFL amerikai foci rájátszásokat világszínvonalú, szép és művészi produkciókkal. Az Amerikai Dalfesztivál sokkal inkább egy televíziós közvetítés lesz, mint egy eleve televízióra álmodott showműsor. A verseny mindenki számára nyitott lesz, jöhet amatőr, vagy nagy lemezszerződéssel rendelkező előadó is. Senkit sem zárunk ki a versenyből.”
Az élő televíziós közvetítésekhez az Amerikai Dalfesztivál Akadémiáján keresztül fog vezetni az út. Amerikai zenei szakértőkből álló reprezentatív csoport fog felállítani zsűriket, melyeknek az lesz a feladata, hogy megtalálja az 50 állam legtehetségesebb előadóit a versengésre. Szóló előadók és együttesek is jöhetnek, maximum 6 fő szerepelhet.
Az Amerikai Dalfesztivál döntője a rotterdami 65. Eurovíziós Dalfesztivál után lenne hónapokkal később, elképzelhető, hogy valamilyen ünnepi időszakban.
(eurovision.tv)